Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1895
23 Este a kert, ha 2500 láng kivilágítja s ha a pavillonban megszólal a török zenedarabokat játszó egyiptomi zenekar — valóban exotikusan tündéries látványt nyújt. A tér délnyugati sarkában, az operaház és a »New-Hotel« közti téren emelkedik Kairó legszebb nyilvános szobra: Mohamed Ali hires hadvezérnek és fogadott fiának, Ibrahim pasának a lovasszobra. Ezbekijétől egyenesen keletnek tart a kairói népélet legelevenebben lüktető ere, a Muszki nevű út. Bőségesen szerezhet itt az idegen néprajzi motívumokat a szünet nélkül, reggeltől estig hullámzó népáradatban. Élénk szinti nemzeti mezben előkelő arabok, szalon- kabátban európaiskodó tarbusos effendik (hivatalnokok), csupán egy hosszú, kék, ingszerű mindenesbe öltözködött meztelenlábas pórok, tetötől-talpig sötétszinü szellős »sablé«-be — köpenybe — bebugyolált arczfátyolos nők — kezeiken és lábaikon ezüst vagy réz karpereczek- kel díszítve, karirozott ruhájú angol gentleman-ek, hetyke sipkáju — vagy vászonsisakos angol — és kékruhás s vörös tarbusos egyiptomi katonák, hullámos járású tevék, koczogó szamarak, italt, ételt, süteményt énekelve áruló gyerekek és férfiak tápodnak egymás nyomába. Az elemezhetlen hangchaoszból majd a sebesen hajtó kocsisok u-á ! u-á! riglak! kiáltása, majd a tevék fülhasogató bőgése, majd meg egy- egy agyonhajszolt füles keserves ordítása válik ki vezérhang gyanánt. Jobbra balra a házak földszintjeit apró és szegényes, nagy és fényes boltok s kirakatok össze-vissz áj a foglalja el. A várost az el-Khatig csatorna osztja két — nyugati és keleti részre. A csatorna állítólag azon hosszú és réges-régi édesvízi csatornának a maradványa, a mely a Nílust a Vöröstengerrel összekapcsolta s a melyet újra kikotorva Amr vezér adott át ismét a használatnak. Rövid pihenés után első dolgunk volt a történelmi régmúltban nagyot merő nép gigászi alkotásainak tisztes emlékeihez zarándokolni. Ki ne hallotta volna hírét a mauzóleumok legóriásiabbjainak — a pyramisoknak, a rejtelmes Sphinxnek, a szent bikák sziklatemetőjének — az Apísz síroknak, s végül a városok legősibbjének — Mem- phisznek. Ezen szent helyek felé tartunk. Utunk a Bulak szigetének déli csúcsát a Nílus mindkét partjával összekapcsoló nagy hídon át, Kairótól nyugatra, a Nílus balpartjára vezet. Szorosan a part mentén, délirányban, egy jó karban levő fáktól árnyas úton, a világhíres
