Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1889

gált sem az iskolai előadás, sem az irodalmi ismeretközles közegéül. S ha csak egy szakcsoport szüle körében merült volna fel a nehézség, melylyel a tanárnak meg kellett birkóznia ! De az akkor uralkodóit osztályrendszer kifolyása volt, hogy a tanár, ki osztályában az összes tantárgyakat adta elő, minden egyes tudomány terén kénytelen volt előre gondoskodni a nyelvi alakokról, a műszavakról, melyeknek keretébe a tanayagot foglalta.

Ha e mellett nem feledkezünk meg arról, hogy Müllner heti tanóráinak száma 30 ra rúgott, hogy a régi szokásnak megfelelőleg úgy nevezett „privátá“-t is kellett tartania, sőt a felsőbb osztálybeli tanulók kérésére még az angol nyelvoktatást is elvállalta, úgy tisztelettel kell meghajolnunk azon férfiú előtt, ki feladatát a lehető legmostohább viszonyok közt a lehető legjobb sikerrel oldotta meg. Bizonyságot tesz erről, hogy gondosan elkészített füzeteit nemcsak Sopronban, de más testvérintézetekben is használták. O volt egyike az elsőknek, kik magyarnyelvű tankönyvvel ajándékozták meg a középiskolát. Latin szókötés s verstana, mely 1845-ben jelent meg, egészen a legújabb időig volt használatban. Egyéb tankönyvei kéziratainak kinyomatásában a kiadási költség fedezésének kérdése szolgált akadályul, utóbb a tanrendszerben s tanári működésében bekövetkezett változás is.

A munkásság, melyet a tanári pályán kifejtett, közelismeréssel találkozott. Ha „előlépés“-ről a hazai protest, tanügy terén szó lehet, úgy Müllner rohamosan emelkedett. O volt a tanári karnak legfiatalabb, de legmunkásabb, legképzettebb, legtiszteltebb tagja is. Külső kifejezést is nyert ez számtalanszor. Alig működött volt néhány évig a syntaxisban, midőn az intézetet fentartó soproni convent bizalma a legfelsőbb osztályokba szólította. E minőségben ismételten kormányozta az egész tőtanodát, mint annak igazgatója. Előadta a physikát a theol. tantárgyak mellett. Sőt alig volt gymnasiumi vagy theol. tantárgy, melyet elő nem adott volna.

Változtak a viszonyok 1853-ban, midőn a lyczeum a dunántúli egyházkerület tulajdonába ment át s a Thun-féle „Organisationsentwurf“ szerint szerveztetvén a gymnasium, a szakrendszer lépett életbe. Ez forduló pontot képez az intézet történetében. Müllnerre nézve is annyiban, mennyiben erejét szükebb téren összpontositván, intensivebb munkásságot fejthetett ki. A gymnasiumban a görög, utóbb a latin nyelv, a theologiában pedig az uj szövetségi irás- magyarázat, az egyháztörténet s néhány évig a rendszeres theolo- gia előadására szorítkozott. így lett ő szaktanár modern értelemben. Visszatért „első szerelme“ tárgyához, azon térre, melyen Müllner tanári működésének kitörölhetlen nyomai lesznek. A theol. tudományosság színvonalán állva, s mély ismereteket vallásos hittel, Isten országáért való szent lelkesedéssel párosítva, döntő befolyást gyakorolt hallgatói szivére-lelkére. A dunántúli egyház-