Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1878
Értesítvény a soproni ág. hitv. evang. kerületi tanitóképezdéröl az 1878—79-diki tanévben. 3L A tanitóképezdei ének- s zene oktatásról. Nincs a tanítóképző-intézetben tantárgy, mely körül módszer dolgában annyi volna a ta- pogatódzás, mint az ének- s zeneoktatás körül. Itt ugyancsak áll: „a mennyi ház, annyi szokás.“ De hogy a sokféle szokás s próbálgatás helyébe egykor bizonyos elvek szerint megállapított m e t h o- d i k a lépjen, mindenkelőtt behatóbban kell megismerkednünk az egyes intézetek bevett eljárásával s gondoskodnunk kell arról, hogy ezt a közös megállapodás csiráit magában rejtő eszme-csere kövesse. Ily czélból közöljük itt tanitóképezdénknek a zene- s énekoktatás körüli eljárásának részletes rajzát, úgy a mint az az Ált. Tanügyi közlöny ezévi folyamának 19-ik s 21-ik számában megjelent. A zenére s énekre hetenkint 17 órát fordítunk; ebből esik zongorajátékra az I. osztályban 4, a II. osztályban (csak az első félévben) 1 óra, orgonajátékra a II. osztályban az első félévben 1, a másodikban 2, a III. osztályban 2 óra, zeneszerkesztéstanra a II. osztályban 1 óra, hege» düjátékra az I. osztályban 2, a II. s III. osztályban 1—1 óra; énekre az I. s II. osztályban 1—1, az egyesített három osztályban (kar-ének) 2 óra. E szerint az I. osztálynak van hetenkint 7, a másodiknak 5, a harmadiknak 3, a három osztálynak együtt 2 órája. E beosztás azon véleményünknek eredménye, hogy, — tekintettel a tanitóképezdei növendékek elfoglaltságára a 2. s 3. évben más, főleg a paedagogiai téren, — a zeneoktatás súlypontját az első tanévre kell fektetni. E véleményünket támogatja azon tapasztalatunk, hogy tanitóképezdé- ben a zene terén csak is a felbátorított önszorgalom s a helyes útra terelt önképzés mutathat fel eredményeket; azért kell már az I. osztályban az alapokat úgy lerakni, hogy a növendék a következő években kevesebb utbaigaz 's mellett is tovább építhessen. Hogy pedig az első évben, eltérőleg a miniszteri tantervtől, nem az éneket, hanem a zongora- s hegedű-játékot állítjuk előtérbe, annak magyarázata a fentebbieken kívül a zongora- s hegedii-játékkal járó s a lehetőleg korai és sok gyakorlatot igénylő technikai nehézségekben rejlik. Nézzük a zene- s énekoktatás ágait egyenkint. 1. Zongora-játék. Alig van a tanitóképezdében tantárgy, mely kezelője elé annyi akadályt gördítene, mint a zongora-játék. Négy-öt heti órában 25—30 növendékkel annyira haladni, hogy azok a második évben nehézség nélkül foglalhassák el az orgona padját, nagyobb felelőséggel járó munka, mint első tekintetre látszik. Az akadályokkal, miket a tárgy természete hoz magával, kétféleképen szoktak megküzdeni: vagy mint más tantárgynál egyszerre, tömegesen foglalkoztatják a növendékeket több egymás mellé állított zongorán, vagy sorban, egyenkint egy zongora mellett. Az első tanmód Zürich-kanton tanitóképezdéjében (Küssnachtban), a második Németország szemináriumaiban divatozik. 4
