Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1875
2 gium) azután a közoktatásügyi mimsterium áll. E hatóságok minden 3 évben több napig tartó vizsgálat alá veszik az intézet minden kül- s belügyét; tanév végén a vizsgákat az iskola-tanács egyik kiküldöttje vezeti s az igazgató minden dologban jelentést tesz neki. A. tanári kart jelenleg az igazgatón kívül 5 rendes s egy segéd-tanár képezi. A 2 gyakorló - iskolának külön tanitói nincsenek, hanem egy rendes s a segéd-tanár, mint „ordinarius“-ok vezetik azokban a harmad-éves tanitójelöltek oktatását. A tartományi iskola-tanács rendelete szerint az igazgató hetenkint 12 — 15 órát ád, azonkivül 4 heti órában inspeetiot tart a gyakorló iskolában; egy-egy rendes tanárra a 4 órai inspectio mellett 20—24 óra esik, a segédre nem kevesebb jut harminczkét óránál! Ehhez képest a díjazás sem csekély. Az igazgató fizetése szabad lakás, íütós s világítás mellett 1600 tallér, a rendes tanároké s a segédé ugyanazok, vagy kárpótlás mellett lefelé menő fokozatban 1100—600 tallér. E mellett mint állami hivatalnok, minden képző-intézeti tanár igényt tarthat állami nyugdíjaztatásra és pedig tiz évi szolgálat után fizetésének §£ részét, minden következő év után A részét. Mi a tanári kar viszonyát a hatósághoz illeti, az az iskola dolgában épen nem szolgai. A részletes tan- s óraterv elkészítése, a használandó kézikönyvek meghatározása a tanári kar egyetértése mellett az igazgató dolga; a tartományi iskolatanács csak a jóváhagyás jogát tartja fenn magának s csak arra ügyel, hogy az 1872-iki általános rendszabályok („Allgemeine Bestimmungen“) megtartassanak. A halberstadti intézet növendékeinek száma az utolsó évben 80 volt Ennyi számára van az intézet berendezve. Ezek közül 67 praeparandiában, azaz a seminiriumi tanfolyamra előkészítő magán vagy állami intézetben nyerte előképzettségét, kilenczet néptanítók készítettek elő ; a gymnasium- ból s reáliskolából csak 1—1, a felsőbb népiskolából pedig kettő lépett át a seminariumba. A nálunk divatos algymnasiumi előképzettséget Németországban és Svájcban általában alig ismerik. Nálunk e különben is egyoldalú előkészítést még roszabbá teszi azon körülmény, hogy a gymnasium már 10 éves korában felveszi a gyermeket, ha végig járta az a népiskola osztályait, ha nem. így kapunk igen gyakran éretlen, alig 15 éves sa népiskolát nem ismerő néptanító -jelölteket! Az 1872-iki porosz rendelet nem kérdezi, hogy a leendő seminarista hol nyerte az előismereteket, mert a felvételt nem a bizonyítványoktól, hanem a felvételi vizsgától teszi függővé; de megköveteli azt, hogy a vizsgát tevő 17-ik évét már betöltötte legyen. — Különben a felvételi vizsgánál, melyet a tartományi tanács kiküldöttjének elnöklete mellett az egész tanári kar jelenlétében szoktak megtartani, nem keveset követelnek. A vallásból a vizsgát tevőnek szabadon elő kell adni az ismeretesebb bibliai történeteket lehetőleg a biblia nyelvén; ismernie kell a teljes kátét, annak szó és értelem szerinti magyarázatával, az odavágó sz. Írásbeli helyekkel s énekversekkel; a sz. irás egyes könyveinek tartalmát általánosságban, Mózses I. könyvének, a zsoltároknak, az evangélistáknak s az apostolok cselekedeteinek tartalmát pedig behatólag kell bírnia; ismernie kell a reformatio főbb mozzanatait s szép hangsúlyozással előadni mintegy 20 egyházi éneket. — Az anyanyelvből megkíván - tatik a szó-, alak- és mondattan ismerete német írókból szedett példákkal; továbbá a főbb költői műfajok, néhány könyv nélkül tanult elbeszélői költeménynyel; könnyű fogalmazvány készítése minden helyesírási hiba nélkül. A zenéből egy-két — bár könnyebb — zongora-sonatinát követelnek valamennyi dur s moll hangmenettel, az orgonán a choralokat „prima vista“, az összhangzattanból a több hármas s hetes hangzatokat. Ily magas fokon állanak a követelések á többi tantárgyból is. A szóbeli vizsgát Írásbeli előzi meg s ha már ez sem üti meg a mértéket, a vizsgát tevő azonnal visszavettetik. Nem csoda tehát, ha a múlt évben Halberstadtban 35 jelentkező közül csak 27 vétetett fel. ti) Belszervezet. 1. Nevelés. Mig egyéb tanintézetek közvetlenül csak az értelem kiképzését, az ismeretekkel való gazdagítást tartják szemük előtt s a test fejlődésére, a kedély nemesítésére, az akarat szilárdítására csak közvetve folyhatnak be, addig a seminarium kötelességének tartja, s tartsa is, a gondjaira bízott né ptanitó-jelöltnek összes testi s szellemi életét kezébe ragadni; mert jól tudja, hogy az egyoldalúig nevelt s képzett tanító többet árt a népnevelés ügyének, mint a teljesen képzetlen. A tanítóképző
