Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1940

16 átadásának bűne is jóvá lett téve.» Fráter György azonban hamarosan tragikus félreértés áldozata lett. Ferdinánd nem tudja megtartani Erdélyt és így a szultán támogatásával és akaratából 1556-ban Izabella fiával újra bevonul oda. Erdély folytatja megkezdett különáJ

Jc életét. Izabella egyedül uralkodik, vele a lengyel és olasz renaissaneeélet keveréke kap otthont a magas hivatalokban nés az udvari életben. János Zsigmondban, az akaratgyenge ifjúban egyedül a királyi méltóság öntudata él. Királyleány-menyasszony iránt haláláig tartanak a tárgyalások Miksával. 1570-ben megköti a speyeri egyezményt. Erdély ezideig bár nagy lépéseket tett az önállóság felé, az önállósága mégis inkább dinasztikus feltételektől, az uralkodó személyétől függött. A speyeri egyezményben János Zsigmond elismeri a magyar királyt «főjének és fölöttösének». Elismeri, hogy Erdély és a Partium magyar királyság tagjai. A Zápolya-család utolsó tagja fejedelmi címért, Habsburg-házbeli menyasszonyért, Oppeln és Ralibor hercegségeéri visszatért Fráter Györg}

T felfogásához: Erdély Magyarország része, csak idő kérdése, mikor csatolható vissza az anyaországhoz. János Zsigmond magtalan halála után, ha nem is a függetlenségi gondolat, de az életösztön mozdult meg, amikor az 1551-es eseményeken okulva Báthory István személyében vajdát választanak. Ő csak az erdélyi vajda és székely ispán címet vette fel és titkos tanácsülésen hűséget esküszik Miksának is. Erdély még ekkor sem független állam. Sorsa Báthory lengyel királlyá választása után összefonódik a lengyel királysággal. Báthory mint lengyel király is gondosan védi Erdély érdekeit. A törökhöz való csaLlakozás fel sem merül nála. Ő Erdély jövendő sorsát a Magyarországhoz való visszatérésben látja. Először a törököt akarja megsemmisíteni Moszkvára támaszkodva, majd a németet akarja kiverni Magyarországból. Báthory Zsigmond alatt még erősebb a magyar királyság felé való tájékozódás. Nyíltan Rudolf mellé áll. Ebben a politikában főtámasza Bocskay. Njmgtalan természetével azonban bajt hoz Erdélyre. Távozása után nagy zavarok, trónváltozások vannak. Ezek és különösen Básta uralma készítik elő Erdély tén3ieges függetlenségét. Ha röviden jellemezni akarjuk a XVI. századi Erdélyt, azt kell mondanunk, ez csak szükségalakulat. Megalakulása a nemzettest csonkulását, első évtizedek története pedig az erőszakkal leszakított tagok vergődését, tengődését jelentette. A három erdélyi nemzetnek van nemzeti öntudata, de külön erdélyi,öntudat nincs. Erdély önállósága nem belső fejlődés eredménye, nem a magyarság akart két államban Ülni, hanem a török hatalmi szó, Szolimán erőszaka hozta létre Erdély államiságát. Hiába tiltakozott ez ellen Erdély