Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1940

53 4. Cserkészet. Az ifjúság nagy jellemnevelő eszköze a cserkészet. A magyar hazának reménye, testben-lélekben felfrissítője, jövő nagyságunk záloga: a cserkészet. Legyen szabad idéznem a legnagyobb magyar bencés cserkész, Mattyasovszky Kasszián szavait a bencés cserkészről: «Érzi a bencés cserkész, hogy neki többnek kell lennie, mint közönséges embernek, tudja, hogy neki cserkésznek kell lennie, azaz emberebb embernek, egyre tökéletesedő, egyre több embernék, tudja, hogy magyarabb magyarnak kell lennie, azaz a nemzeti közösségnek, a hazának eg}

rre értékesebb tagjaivá kell válnia. De érzi a bencés cserkész, hogy neki még ezeknél is többnek kell lennie, mivel ő nemcsak cserkész, ő bencés cserkész. Tehát nemcsak mellén kell ott lennie a bencés címernek, az öt szív koronázta Pax-jelvénynek, hanem «neki e szerint is kell cselekednie.» Ezek a gondolatok valósultak meg a vezetőség programmjában, ezek a szavak lelkesítették a cserkészeket a jó munka végzésében, ezek a szavak adtak erőt a nehéz körülmények között is a cserkészjellem kialakításában, ezek a gondolatok kölcsönöztek lelki erőt olyan munkák elvégzésére is, amelyek szinte cserkészeink képességeit felülmúlták. Most iskola év Végén jóleső örömmel állapíthatjuk meg, hogy szép munkát végeztek cserkészeink. A tavalyi iskola év végén boldog izgalommal készültünk \a nagy vizsgára, a táborra. Tervezgettünk, programmot csináltunk, végigéltük már képzeletben a tábori élet édes romantikáját, nehézségeit, fáradságos munkáját. Az előző években a Dunántúl nagy részét már végig barangoltuk, élveztük a B-alaton hús hullámait, bemerészkedtünk a Bakony rengetegeibe, voltunk a vadvirágos Mecsekalján, gyönyörködtünk a bájos zalai dombvidék kedves lankáiban, hívogatott bennünket a visszajött Felvidék és most a Magyar Sión, Esztergom integetett felénk, most a magyar Duna várt reánk. Sajnos, azonban ezernyi akadály tornyosult a láthatáron: politikai bizonytalanság, vezetők katonakötelezettsége, beszerzési nehézségek, stb., amelyek miatt a cserkészek szüleinek tanácsára az esztergomi tábort nem tartottuk meg. Az összefoglalók utáni napok egyikén hadijátékkal egybekötött egésznapos kirándulást rendeztünk. A cserkészek leleményességének, ügyességének ragyogó megnyilatkozását élvezhettük a hadijátékon. Hallgassuk csak meg a csapat krónikásának beszámolóját a hadijátékról és az ezt követő avatásról : »Már jóval 2 óra előtt összeakadtak a Zergék ineg a Farkasok. Együtt ebédeltek meg. Egy konzervdobozban szent tüzet raktak és evvel vonultak ünnepélyes szertartásossággal, a többi örsök nagy nevetése közben a Ferencforráshöz. A kitűzött időre ponto-