Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1940

18 testáns rendek biztosították, történt meg először, hogy «Európa védbástyájának százados őrei az ősi ellenséggel együtt, nem mint szegény, alávetett, hódoló kis vazallusok, mint még .Zápolyai János, haneem jól felfegyverzett harcosok, egyenrangú szövetségesek in­dulnak keresztény, magyar vár ostromára. Annjá bizonyos, hogy nem szívesen tették.» Nem jól érzik magukat a török társaságában. Ez természetes is. Faji, vallási, kultúrális ellentét választja el ekkor a magyarságot a töröktől. Belátják azt is hamarosan, hogy a török­től nem sok jót remélhetnek a magyarság szempontjából. Illésházy németbarátságtól menten, tiszta magyar érzésből izgat a török-barát­ság gondolata ellen is. Követeli a régi védelmi vonal megvédése ér­dekében a német és magyar további együttműködését. Bocskaj^ sem volt ment a gondoktól a török-barátságot illetőleg. Amikor a török, ^iem nagy örömére, koronát küld neki, visszautasítja, mondván, hogy van Mag} rarországnak koronás királya. Realista érzékével fel­ismeri a nehézségeket és ezek szorgos eltüntetése után igyekszik új koncepcióját megalkotni. «0 az első, kinek fejében a török és német egyensúlyozásának gondolata megszületik.» Nem egymással kiját­szani akarta a két ellenfelet, mint Fráter György elképzelte és Beth­len Gábor néha megvalósította, hanem komolyan állandó viszonyt akart létrehozni köztük és így a polgárháborút kizárni. «Minekünk ez a fundamentuma megmaradásunknak, hogy az egyik magyart a másikkal ne rágassák, étessék», ezt köti Illésházy lelkére a tárgyalá­sok idején. Hogy a magyarság a két <császár közt békében élhessen, ahhoz szükséges, hogy államjogilag új szervezetbe tömörüljön. Ez az új szervezet a tiszai és felvidéki részekkel megerősített erdétyi fejedelemség. így áll elő az erdélyi fejedelemség Bocskay elképzelé­sében mint megvalósítandó posztulátum. Ennek feladata, hogy « kü­lön fejedelem alatt gócpontja legyen mindazon nemzeti és kultú­ráiig törekvéseknek, amelyek az anyaország hasonló törekvéseivel a közbülső török válaszfal miatt épen nem, vagy csak alig olvadhatnak egybe. Majd eljő az idő, midőn a válaszfal leomlik' s Magyarország egykori integritása helyreáll.» Erdély független léte és ennek a tö­rökre való támaszkodása egyúttal a török uralom állandósulását is jelentette. «Bocskay koncepciója kis Magyarországot akart össze­kovácsolni Erdélyből és a tiszai vármegyékből s ,ez a Kis-Magyar­ország.kiszorítandó volt a lelkekből Nagy-Magyarország képét, amit eddig még mindenki a magyar faj egyetlen lehető területi életfor­májának tartott.» Valóban a jó hazafiak, katolikusok és protestán­sok szemében az új megalakulandó Erdély azon tál lencsének tűnhe­tett fel, amelyért eladták az ősök örökségét. Igaz, a Bocskay-féle erdélyi koncepció lemondás volt Nagy-Magyarországról, visszavonu­lás, de viszont ezt senki joggal neki a szemére nem vethette, mert ekkor mégis csak ő volt az egyetlen alkotó magyar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom