Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1940

11 törő, vagy átvonuló ellenség elsősorban a magyarságot pusztította. A lakatlan területekre új telepesek jönnek, mint már említettük, románok és rajtuk kívül még németek. A magyarság utánpótlási lehetősége, az alföldi magyarok szintén kipusztultak. Erdély nemzetiségi képe tehát lényegesen megváltozik. Másrészt az Árpád-ház uralkodása vége felé kitört belső zavarokban a vajda hatalma növekedett. Joghatósága az összes Erdélyben lévő népek fölé kiterjedt és így Erdélyben a királyi hatalom képviselőjévé lett. Az Arpád-ház kihaltát követő interregnum idején a vajda is, mint a többi főurak, szinte korlátlan hatalomra tesz szert. Ismeretes, hogy László vajda még Ottó királyt is elfogatja. A királyságot új alapokon rendbehozó és hazánkat keleteurópai nagyhatalommá tevő Nagy Lajos Erdélyben is rendet csinálnak. A két Anjou intenzív balkáni politikájának stratégiai bázisává leszi Erdélyt. Ennek az Er'délyre támaszkodó délkeleti politikának a súlypontja nem is anynyira Erdély, hanem Havasalföld és Moldva. Láttuk már, hogy a Havasalföldet IV. Béla kezdte beszervezni a magyar királyságba. Ő vette fel a Kúnország királya címet. Ezt a poltiikát a tatárpusztítás megakasztotta. A tatárok megbuktatták a hatalmas kún birodalmat is. A IV. Béla utáni zavarok idején a magyar állam politikai fennhatósága megszűnt. Igv azután a többi kis kenézt legyőzve, a törökfajú Tokomér vajdának sikerült Havasalföldön az egyeduralmat megszereznie. Művét atyja, Basarába fejezte be. Neki sikerült Károlytól is függetlenítenie magát. Fia azonban, Sándor vajda, meghódolt Nagy Lajosnak, akit hűbérurának ismert el./Nagy Lajos ezenkívül még megszervezi Erdély keleti határán a Moldvai vajdaságot is. Ezt a területet először a csíki székelyek rajai szállták meg (csángók), így tehát Erdélyt is hűbéres Tartományok veszik körül, mint az ország déli részeit ebben az időben mindenütt. A politikai küzdelemmel együtt folyik a latin és a görög egyház küzdelme is. IV. Béla balkáni terjeszkedését nyomon követték a misszionáriusok, latin püspökségek alapításai. Viszont a visszavonuló magyar uralom helyét az orthodox egyház foglalta el. Ennek az orthodox egyháznak voltak hű fiai a bolgár nemzeti egyháztól üldözött románok. A konstantinápolyi pátriárcha állít fel részükre püspökségeket. Nagy Lajos viszont a pápa megbízásából ez ellen a diadalmaskodó aldunai orthodoxia ellen kezdte meg az előnvomulásl. De Erdély ügyeit is rendbehozta. A brassóiaknak engedélyt adott, hogy a Havasalföldön egész a Duna torkolatáig kereskedhessenek. Az aldunai területeknek a magyar gazdasági érdekkörbe való bekapcsolása viszont jó hatással volt a két fejedelemségnek Magyarországhoz való viszonyára. Nagy Lajos 1370 után feladja balkáni terveit és érdeklődése