Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1940

12 Lengyelország felé fordul. Végeredményben nem annyira ez a családi politika okozott bajt, hanem az, hogy megjelent a Balkánon a török hatalom, amely azután ez idötöl kezdve évszázadokon keresztül döntő befolyást gyakorol nemcsak az erdélyi népek sorsára, hanem egész Magyarország életére. «Az 1371-iki maricamenti csata után — melyben a balkáni kereszteshadak között magyar csapatok is harcoltak — megszűnt az ellenállás; Nagy Lajos halála után az állam belső rendje is felborult, és ha nem jön Zsigmond király, akkor a török akadálytalanul Magyarországba tör.» A török balkáni előnyomulása miatt a magyar állam balkáni hűbéresei kezdenek ingadozni és a törökhöz húzni. Már Nagy Lajos alatt is csak névleges lesz ekkor a hűség. Halála után Moldva és Havasalföld is Lengyelország felé orientálódik. Az 1389-iki rigómezei csata után Mircea havasalföldi vajda Zsigmondnál keres ugyan menedéket, és Zsigmond a nagy keresztes hadjárattal igyekszik is a törököt visszaszorítani, de ez Nikápolynál 1396-ban a keresztény seregek vereségével végződik. A nikápolyi vereségnek igen súlyos következményei lettek Mircea havasalföldi vajda utána a török mellé állt. «Ettől az időtől kezdve az Erdélyből védett Havasalföld fejedelmei vezették át a törököket a Kárpátok szorosain Erdély felé, amely a balkáni románoknak menedéket adott.» Erdély a hatalmi politikai bázisból újra a magyarság és a keresztény Európa végvára lett. A Hunyadiak korában félszázadon keresztül erdélyi célok vették át a magyar politika irányítását. Hunyadi János elsősorban Erdélyt védelmezte, majd Magyarország védelmével örökítette meg a nevét. Mátyás Kelet-Magyarország erejére támaszkodva inkább nyugati politikát folytatott. Hunyadit Albert nevezi ki Szörényi bánná, I. Ulászló Nándorfehérvár kapitányává, majd erdélyi vajdává. Ez utóbbi minőségében lett a török elleni harcok fővezérévé. Hunyadi csakhamar rendbeszedi Erdélyt. A Tiszától keletre úgyszólván mindent, Erdélyt pedig teljesen a maga érdekkörébe vonta. Birtokai is (28 vár, 57 város és mintegy ezer falu, körülbelül 4,130.000 katasztrális hold) nagyrészt itt terülnek el. Hunyadi katonai ereje is főleg ezekre a vidéikekre támaszkodott. Érthető tehát, hogy még akkor is sokat foglalkozott Erdéllyel, amikor már nem volt vajda. Először is az Erdélybe betörő törököt veri meg Szebennél és a Vaskapunál. Ezek a diadalai érlelik meg a nemzetben a gondolatot, hogy a törököt ki kell verni Európából. Ekkor indítja meg nagy támadó hadjáratait a Balkánra (1443—44). Ezek eredménye lett, hogy a havasalföldi és a moldvai vajdák ismét a magyar király hűségére tértek?- Erdély ezekben a háborúkban ismét, mint IV. Béla és az Anjouk idején a magyar balkáni expansió bázisaként szerepelt.