Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

92 jes kiépítését, segítette visszaállítani a magyar bencések szerzetesi életét, megtelepítette a dominikánusokat, a szerviták megtelepedé­séhez segítőkezet nyújtott, a klarisszák részére Győrött házat szer­zett, megtörte a soproni protestáns egyeduralmat, a káptalan föl­desurasága alatt élő Győr városi életében uralomra segítette a katoli­kusokat, egyházilag megszervezte a katolizáló földesurak birtoktes­tein a lelkipásztorkodást, egyházlátogatásaival pontosan megállapí­totta a plébániák és plébánosok vagyoni állapotát, a plébániák be­töltésében érvényesítette a kánoni szabályokat, megvédte papjait a földesúri önkénykedés és a nép anyagi kötelességmulasztásaival szem­ben, megteremtette a katolikus népoktatás feltételeit, egységet terem­tett a liturgiában, eltüntette a kétszín alatt való áldozás maradvá­nyait, meghonosította a rendszeres egyházlátogatásokat és bevezet­tette az egyházi anyakönyvezést, visszaszerezte a püspökség részére a nyugatmagyarországi zálogos uradalmak dézsmáit, rendezte a föl­desurakkal a dézsmabérekel, jogi bizonyosságot szerzett minden té­ren, emelte a papképzés színvonalát azzal, hogy a győri kisméretű papnevelésen kívül részint Dallos Miklós alapítványából, részint a sajátjából eleinte 12—15—17, később hét növendéket taníttatott a bécsi Pazmaneumban, hat kispapot a bécsi jezsuita kollégiumban és hármat a Pancratius-szemináriumban. 5 6 Továbbá 3—4-et tartott Ró­mában. Káptalanával való viaskodásában nem győzött ugyan, de meg­törte a kanonokok félénk türelmességét a protestantizmussal harcot kezdő katolikus visszahatás idején és ha akaratát nem is tudta mindig rájuk erőltetni a rezidenciát tartó és egyházmegyéje lelki szükség­leteivel törődő főpásztor, legalább éreztette egyházmegyéje minden papjával és így velük is, hogy a katolikus közérdek szolgálatában vég­zett munkájukat valaki számonkéri. Gyakorta végzett főpapi funk­ciókat Győrött és egyházmegyéje más részeiben. Papot, templomot, oltárt szentelt, bérmált. Egyházi művek megjelenését anyagi támoga­tásával előmozdította. Idejében új templomok 'emelkedtek, régiek újultak. Győrött az ő idejében épült meg a jezsuiták kéttornyú, mű­vészien szép vonalakban gazdag barokk temploma. A saját püspöki székesegyháza is megújult. Ebben a fatornyos templomban találó jel­képies emléket állított magának és püspöki működésének: a monu­mentális régi épület romjait az új ízlés és új szellem vonalvezetése szerint építette át, de csonkán hagyta. Egész életműve is torzó ma­radt. Leégett háza táján együtt volt az építéshez szükséges anyag és élete delén idegen fedél alá szorult. Még élt, és a kormányzó pálcát más keze is irányította egyházmegyéje vezetésében, inert akkor álla­pították meg róla, hogy püspöki székét a pápa kinevezése nélkül fog­lalta el és joghatóságát csak a törvényerejű magyar szokásra alapí­totta. 56 L. Gy. K. M. L. Theca: XLI., n.: 5228.

Next

/
Oldalképek
Tartalom