Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

84 totta. Április végén Becsbe utazott, kihallgatást kért a királynál, eléje terjesztette az ügyet igazoló jelentéssel és emlékirattal. A király az ítélet lényegén ugyan nem változtatott, de Nagj'falvyt is kötelezte arra, hogy a káptalani békét ne zavarja és éltében, holtában támogassa a székesegyházat, melynek kenyerén él, jóllehet püspökségéből is tisztességes megélhetése lehetett volna. Draskovich eljárása igazolása közben jogosan hivatkozhatott arra, hogy a rezidenciatartás súlyos, kötelezettségként nehezedik a megyéspüspökökre és Nagyfalvy ennek szegül ellen, mikor Gj^őrött tartózkodik békezavarónak, pedig Nógrádon vagy Bujákon alkalmas székhelye lehetne és jelenlétére is szükség volna. A loyális Draskovich megnyugodott a király akaratán és visszahelyezte Nagyfalvyt, bár ezzel új bonyodalom támadt közte és a káptalan között. Az ítélet végrehajtása után Nagyfalvy egv kicsit megcsendesedett, de a következő év elején újra elővette jogvédő fegyvertárát, hogy ilyirányú tudását, éles dialektikai készségét értékesítse káptalana javára, ha előbbi ügyéből folvólag neheztelt is rá. Az alkalmat erre Draskovich azzal szerezte meg neki, hogy az egyházi törvények utasításának szellemében egyházlátogatást kezdett egyházmegyéjé ben. Első állomása ennek a törvényes <canonica visitatio»-nak a székeskáptalan és a székesegyház lett. Pázmány Péter érseksége óta a magyar püspökök lelkiismeretesen végeztették a főesperesekkel az egyházlátogatást. Náprághy Demeter és Sennyey idejéből vannak adataink a győri egyházmegyében végzett kánoni vizsgálatról is. Az ő nyomaikon haladt tehát Draskovich, de teljesebb munkára törekszik és a tények egyszerű felvételénél többet akar. A hibák megjavítását, a hiányok pótlását, rendet a jog és javadalom terén, komoly, tanult lelkipásztorokat, akik magukat előbb idomítják hozzá az egyház szabályaihoz, hogy azután a híveket is így alakítsák át. Mivel a székeskáptalannak elsőrendű hivatása az, hogy az istentiszteletben és kánonszerű, egyházia:; éleiben példaképül szolgáljon, a vizsgálatot itt kezdte. 1640. január 9-én személyesen átadott a káptalannak 40 kérdőpontol. Mint püspök és apostoli delegátus lépett fel és úgy rendelkezett, hogy a lelkiismeretes választ írásban juttassa el hozzá a káptalan Bécsbe, hová a vizsgálat megkezdése után azonnal elutazott. A kérdőponlok felölelik a káptalan és a székesegyház múltját és jelenét, kiterjednek a kanonokok személyi és tárgyi dolgaira, egyházi, lelki, erkölcsi és világi, < országos» ténykedéseire, vagyonkezelésükre. Természetes, hogy a kérdések a püspök és a káptalan közölt folyó, néha harcnak is beillő viták területét is érintették. A kanonokok szabad végrendelkezési és a püspök végrendeletmegerősítő jogának kérdése, a végrendelet nélkül elhaltak hagyatékának sorsa, a székesegyház fenntartásának és renoválásának ügye, a