Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935
5o szívű, egyházias papok, akik nem tűrnek meg maguk között erkölcstelen társat, de írtóznak attól a harcias, új szellemtől, melyet az új magyar püspökök Pázmány életiskolájából hoztak. Harcolnak jogaikért, szabadságaikért, de a katolikus restauráció támadó lendületében nem állanak püspökeik mellé. Gáncsot akartak vetni nemrég a néhai Dallos Miklós jezsuita kollégiumalapításának, a boldogult Sennyey István kérésére sem hajoltak, mikor a kollégiumépítkezéshez egy kis új telket akart. Akadékoskodásuk híre eljutott Nagyszombatba, Pozsonyba is. Draskovich is értesült róla s azzal a tudattal jött most közéjük, hogy neki is szembe kell néznie ezzel a makacssággal, ha terveit végre akarja hajtani. Ám a fiatal mágnáspüspököt bíztatta a remény, hogy ő majd bír velük. 1 9 Draskovich tervekkel jött ide. Ezért rendet akart teremteni az anyagiak terén, hogy tervei alá anyagi alapot tudjon vetni. Azután be akarta fejezni Dallos kezdeményezéseit: a jezsuita kollégium kiépítéséi és az egyházmegyei papnevelés továbbfejlesztését. Űj űrállomást akart teremteni Kőszegen vagy Szombathelyen és Sopronban a «militia Christi» hódító csapatának. Meg akarta ismerni és fegyelmezni papságát az egyházi törvények és a reformelvek szellemében Végül a lelki megújulás jelképezésére renováltatni akarta székesegyházát, melynek siralmas állapotára családja büszkeségének, György bíborosnak a török uralom idején tönkretett sírja is figyelmeztette. Szerinte ez most itt az egyházi közjó, és azt kívánta kanonokjaitól, kik közül többen régóta éltek már a «Boldogasszony kenyerén», hogy erkölcsileg és anyagilag támogassák nemes céljainak megvalósításában. Draskovichnak ez a helyes és jogszerű elgondolása pár hónap múlva már meghozta az első összeütközést a püspök és a káptalan között. A püspök 1636. január elején Szombathelyre «futamodott , hogy Vasvármegye közgyűlésén jelen legyen. A nagy sietségre az indította, — mint február 7-én már Győrött kelt levelében bejelenti Pázmánynak, — hogy a prímás igaza mellett szavazhasson, ha a nádor a «prima vox» ügyét a vármegyei rendek elé vinné. 2 0 A nádor egyéb dolgokról írt ugyan, de ezt a kérdést most nem vitatta. Ezt az 1 9 A megnevezett kanonokok életadatai megtalálhatók kéziratos művemben, melynek címe: «17. szd.-d győri kanonok-portrék». V. ö. még közleményenyemet: Nagvfalvy Gergely váci püspök, zalavári apát. Pannonhalmi Szemle, 1931. évf. 2 0 L. erre és a következőkre Draskovich sk. levelét Dobornoki leveleskönyvében. Az említett «prima vox» Esterházy és Pázmány egyik vitakérdése. Esterházy azt állította, hogy a király távolléte esetén, mint helytartót, a nádort illeti meg az első hely és~«zavazat a politikai összejöveteleken, ha azonban a király jelen van, a prímást.