Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

M alkalmai felhasználhatta arra is, hogy a török közelségéből a biztosabb Szombathelyre telepített, öttagú vasvári társaskáptalannal megismerkedjék. Egyúttal törvénytudó főemberek összehívásával úri széket is tartatott. Az úri szék egy nemsokára az országgyűlésen is vitatott jogi kérdésbe nyúlt bele, intézkedett ugyanis olyan nemes emberek peres ügyében, akik a.«püspökség földén jószágot bírnak». A szombathelyiek és az ott talált állapotok nem nyerték meg tetszését, panaszkodik rájuk. Ezért sietett is vissza székvárosába. Győrött is kellemetlenül érinti, hogy elődjének hagyatékával a végrendeleti végrehajtók könnyelműen bánnak és a «szegény úr marháját igen kezdik vesztegetni», pedig igen sok adósság kifizetésre várna még. Beleavatkozott a dologba, de ezzel csak kellemetlenséget zúdított magára. A győri káptalan nem szívesen látta sem ebben, sem másban, hogy az új püspök nem mindenben helyesli eljárását. Pedig a főpásztor igyekezett körültekintéssel és okossággal eljárni kormányzásában. Bakács Pál kanonokot valami erkölcsi eltévelyedés miatt Senynyey — a káptalan panaszára — megfosztotta javadalmától és három évig szigorú fogságban tartotta. A büntetést a káptalan arra használta fel, hogy elvette tőle magánvagyonát, még lakóházát is. «Pál pap» törvényre vitte a püspök szerint is igazságtalan dolgot. De Draskovich azt már nem akarta engedni, hogy ügye tárgyalására személyesen is Győrbe jöjjön, mert attól félt, hogy «a népség előtt megújul cselekedetének gyalázatja». Helyteleníti, hogy káptalana a jogos tulajdon visszaadásában makacskodik. A püspök e miatt kénytelen volt panaszkodni egyébként érdemes kanonokjaira, hogy (fölötte igen nehéz és engedetlen fráterek» (t. i. testvérek). Ebben a kedvezőtlen véleményében rövid idő múlva még inkább megbizonyosodott. Főispáni beiktatása után világos képet akart szerezni a püspökség várható jövedelmeiről és azokról az összegekről amelyeket elődeinek hagyatékából egyházi intézményekre felhasználhatna. Kérdést intézett néhány püspöki és káptalani érdeket érintő anyagi ügyben és a káptalannak kedvező, de kélesjogosságú gyakorlat, szokás okiratszerű bizonyítását kérte. A koroncói és gönyűi tizedjövedelem, valamint a püspöki tized káptalant illető negyedrészének vitás kérdését könnyen elintézhették volna, ha a püspöknek megmutatják a káptalani számadókönyvet és úrbéri jegyzékeiket. Draskovich ezt kérte is, de nagy ellenkezéssel utasították vissza ezt a főpásztori kérést. Hiába sürgette azt is, hogy Dallos püspök hagyatékából 90 aranyat adjanak át neki. Kellemetlenséget pkozott köztük a jobbágyok költözködése is. A jobbágynak ugyan nem volt szabad költözködési joga, de a szokás szerint egyik egyházi földesúrtól a másik egyházi birtokoshoz szabadon átmehettek. Né-