Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935
45 el az ellenfelekhez. Valami ilyen indiszkréciót követhetett el Draskovich. E vélekedésünkhöz Pázmánynak a nádorhoz intézett egyik levelében valamelyes alapot találunk. 1 3 A váci püspök 1633-ban, mint «substitutus vicecancellárius» az udvarnál tartózkodott Bécsben, hogy a február 5-én kezdődő és szeptember 28-án, az eperjesi békével végződő tárgyalásokon elfoglalt Sennyeyt helyettesítse." A Bethlen Gábor halála után beállott erdélyi bonyodalmak kívánták, hogy a nádor és a prímás megjelöljék a kivezető útat. Esterházy harciassága és Bákóczy György iránt való személyes neheztelése arra bíztatta, hogy a saját anyagi áldozatával a fegyver élére terelje a megoldás csomóját. Pázmányt meg nemcsak egyházi állása, hanem a nyugateurópai általános politikai helyzet higgadt mérlegelése is a békés út felé hajlította. Draskovich ideiglenes állásának természetével járt, hogy. ez ellentétes útjelölések közvetítője legyen a királynál. Mindketten intéztek hozzá leveleket ebben az ügyben. 1 5 A prímás valamelyik kényesebb levelének tartalmát, úgy látszik, Draskovich közölte Esterházyval és ezzel a nádor sértő nyilatkozataihoz anyagot szolgáltatott. Lehet, sőt valószínű, hogy Draskovich maga sem helyeselte Esterházy harcias szándékait, de ambíciójától sarkalva várt valamit a nádor barátságától. Az eperjesi béke a «vörös vitéz», — így nevezte a nádor a prímást, — politikájának alapelvein épült fel és Esterházy kudarcát jelentette, de visszatartotta Bákóczyt most a harmincéves háborúba való bekapcsolódástól. A béke megkötése a két kiváló hazafi harcára nem tett pontot. Esterházy vereségének szégyenét keserű kifakadásokban öntötte ki a főpapság ellen, mely. az udvarral együtt Pázmányt támogatta. E főpapellenes nyilatkozatok miatt a püspökök Jakusich óbudai prépost által magyarázatot kértek a nádortól, ki az őt vádoló püspökök névsorára kíváncsi volt. Nem tarthatta Draskovichot ellenségének, ha ebben a tárgyban bizalmas kérdést mert intézni hozzá. 1 6 Draskovich válaszát ugyan nem ismerjük, de az tetszhetett a nádornak, mert jóindulatát továbbra is éreztette vele. Viszont Pázmány. melegebb rokonérzését megvonta tőle. Sőt haláláig sem felejtette el, hogy Draskovich egyrészt ebben a politikai kérdésben nem is L. Hanuy II. 439. 1. Pázmány írja 1633. aug. 9-én a nádornak: Igaz, hogy én azt irtam az substitutus Vice Canceláriusnak, hogy most de summa rerum agitur de pace, de betlo, mellyeket kell választani, azért ha valamikor, most kell ö Felsége jelenlétében e dologról deliberálni. i* L Szilágyi: A magyar nemzet története VI. kötet. is L. Draskovich sk. 'levelét a nádorhoz. Bécs, 1633. május 28. Esterházy hercegi főlevéltár, Repositorium 71., fasc. 3. is Erről a levélről említést tesz Franki III. 88. Kelt: 1634. jan. 14.
