Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935
46 állt melléje egész határozottsággal, másrészt, hogy az ő akarata ellenére foglalta el a győri püspöki széket. A prímás főpásztori alkotó munkájában már nem állott a háta mögött olyan tettrekészséggel, mint amilyennel segítette elődjét, Dallos Miklóst az eléje tornyosuló akadályok legyőzésében. Lippay sem tudott irányában fölmelegedni, amint ezt közös jezsuitaismerőseik megállapították. Ez a tény ártalmára volt a katolikus ügy előrehaladásának, de a nagy eszmék, és a kétségbevonhatatlan áldozatkészség sem tudja egészen kipusztítani az emberi szívből a benne felburjánzó emberi gyarlóságot. Ilyen előzmények után került Draskovich Győrré. Nem sokáig várt püspöksége elfoglalásával. Bár a pápai megerősítés ügyét nem tisztázta az akkor divatozó és Rómából elnézett magyar szokás szerint, hamarosan élére állott új egyházmegyéjének, mely bőséges munkateret kínált zilált egyházi viszonyaival püspöki, és tekintélyes uradalmaival földesúri ambíciójának. Mint fölszentelt püspök a püspöki rendből folyó hatalmat gyakorolhatta, főpásztori joghatóságra pedig elégségesnek gondolta a királyi kinevezést. Érdekes jelenség, hog3 T, a pápai megerősítés megszerzésének mellőzését csak élete vége felé vetették szemére az egyházi körök és püspöki tekintélyét sem a magán, sem a hivatalos érintkezésben nem kisebbítették azzal, hogy csak «választott» győri püspöknek mondották vagy írták volna. A püspökség birtokbavételének idejét és külsőségeit pontosan megállapítanunk nem sikerült. Annyi bizonyos, hogy pápai megerősítés hiányában az ünnepélyes inthronizáció elmaradt, csak a kir. kamara iktatta be a püspökség anyagi javainak élvezetébe a szokásos módon. 1635. november 6-án tényleg elfoglalta az ősi székeseg}'ház püspöki székét. 1 7 A következő évben pedig, 1636. február hó 8-án vármegyei közgyűlésen már főispáni székfoglalása és eskütétele is megtörtént II. Ferdinándnak 1636. január 15-én kelt és a vármegyéhez intézett parancsa szerint. 1 8 A harminchatéves Draskovich azzal a tudattal hagyta el Pozsonyt. hogy ezentúl Győrt tekinti otthonának. Az akkori értékelés szerint a győri püspökség rangban és anyagiakban közvetlenül az esztergomi érsekség után következett. Határa földrajzilag kiterjedt egész Sopron- és Vasvármegyére, Győr-, Moson- és Komáromvármegyéknek a mosoni Dunáig terjedő részére, valamint Veszprémvármegyéből Pápa vidékére és Zalából a megye délnyugati részére. A hatalmas joghatósági területen ugyan meg kellett osztoznia a zálog1 7 L. Gy. K. M. L. IV. Számadókönyv. « L. RátlT*K. cikkét M. Tört. Tár 1861. év VIII 107. 1.
