Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

44 Pázmány Draskovichot. Dobronoki atya a soproni jezsuita kollégium történetében és Draskovich leveleire írt jegyzeteiben a «bizonyos' okok homályos kifejezésével takarja el ennek az érdekes kérdésnek hátierét Annyi bizoi^os, hogy Pázmány Draskovich eddigi gyors előmenetelének jelentékeny mozgatója volt. Szíves barátság fűzte nagyatyjához, Istvánffy Miklóshoz, atyjához, Draskovich Jánoshoz, elismerte a néhai Draskovich György bíboros nagy érdemeit.

1

0) Ezeknek nagy szolgálatait akarta az ifjú György pornói apát pártolásával a hálás katolicizmus nevében megjutalmazni. Később már e hálás visszaemlékezések nélkül is gyámolíthatta a fiatal kanonokot képzettsége, tehetsége, rátermettsége és búzgó munkálkodása alpján. De 1632 után már a fiatalabb Lippay jobban beleférkőzött Pázmány szeretetébe. Őt vitte magával Rómába, jóllehet első terve szerint Draskovich szűkebb hazáján Horvátországon keresztül utazott volna. 1 Az erdélyi fejedelemasszonnyal, Brandenburgi Katalinnal és Rákóczy Györggyel tárgyaló Sennyey kancellár helyettese Draskovich volt 1633-ban,

1

1 de 1635-ben, szlavóniai küldetésekor már Lippayt jutlattí- bc a vicekancellárságba a prímás. Lehet, hogy Draskovich szorgoskodása a javak gyűjtésében, szóbeszédben levő üzleti szelleme és pozsonyi káptalanával való egyenetlenkedései nein tetszettek neki. De ezel". nem magyarázzák meg elhidegülését, hisz Pázmány maga is jó, szerző gazda volt, meg ő is összezördült káptalanával. E fogyatkozásokkal szembeállíthatta jól kiművelt értelmességét, alapos hittudományi ismereteit, kiváló nyelvtudását, szónoki és irodalmi készségét, valamint a jezsuita munkálkodás helyes értékelését. Igv vélekedésünk szerint a bíboros elhidegülésének okát inkább a közte és Esterházy nádor közt kiélesedett torzsalkodásban kell keresnünk. Draskovichot a nádor nem számította azok közé a főpapok közé, kik Pázmány politikai gondolatmenetének és módszerének fellétlen hívei, ezért nagv

robb bizalommal volt hozzá. Ismeretes, hogy e két nagy magyar államférfiút végső céljuk azonossága mellett is többször állította egymással szembe a véleménykülönbség, melyet bizonyos országos méltóságukra vonatkozó presztízskérdések erősebben aláhúztak. Meghitt baráti körben és levelezésben kölcsönösen eresebb kifejezéseket használtak egymásról.

1

2 Az egyéni indulatoknak eme megnyilatkozásai azután már kiszínezett formában jutottak 1

0 Lásd a Kalauz latinnyelvű előszavát. A művet nekik ajánlja és magasztalja őket. 1 1

1 A Győr vármegyéhez intézett királyi leiratot Draskovich ellen jegyezte mint h. kancellár. 1

2 Pázmánv és Esterházy vitáiról az ismert forrásokon kívül megemlékezik részletesen Hajnat István: Esterházy Miklós nádor lemondása. Budapest, 1929.