Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928

26 apátság, melyet a metteni bajor bencések alapítottak 1846-ban. Ma már kb. 1000 tagjuk van, s szemináriumokat, kollégiumokat, plébá­niákat és missziótelepeket vezetnek Példájukat a svájci einsiedelni kolostor tagjai követték, akik 1853-ban Indiana államban a Sz. Main­rádról nevezett kolostort alapították. Mintegy 500 tagjukkal szeminá­riumokban, plébániákon, kollégiumokban, de különösen missziótele­peken (87) munkálkodnak. A missziós buzgalom Ausztráliába vezette a hazájukból kiül­dözött spanyol bencéseket, s az ausztráliai katolikus térítés ered­ménye teljesen az ő nevükhöz fűződik. A missziós tevékenység hivatásszerű vállalására egyébként missziós kongregáció is alakult Bajorországban, Sz. Ottilienben, mely ma kb. 800 tagot számlál, és működési területül Koreát és Kelet­Afrikát kapta. Afrikai missziós területen, Kongóban, belga bencések is működnek. 7. Néhány fejezet a magyar bencés rend életéről. Hazánkban már a honfoglalás előtt is voltak bencés kolostorok, így Zalaváron és a nyitramegyei nagyhírű Zoborhegyen. A honfog­lalás után Sz. Adalbert prágai püspök hozta be a csehországi Brew­nowból az első bencéseket — Géza fejedelem kérésére — s Pannon­halmán épített számukra kolostort (996.) Sz. István térítő buzgal­mának bírére számos bencés jött az országba Lengyel-, Olasz­Francia- és Németországból, s a leghíresebb kolostoraik Pécsvárad és a máig is fennálló Bakonybél voltak. Későbbi királyaink követték Sz. István példáját, s Péter király az óbudai, Aba Sámuel a sári, I. Endre a tihanyi (1055), I. Béla a szekszárdi és a kolozsmonostori, I. Géza a garamszentbenedeki, Sz. László a mogyoródi, bátai, somogy­vári és a biharmegyei Sz. Jobb apátságot alapította. Sz. István és utódai 13, magánemberek 70-nél több kolostort alapítottak, s a Rend az egész Magyarországon, Erdélyben csakúgy mint a Dunántulon nagyon gyorsan szétterjedt. Az első kolostorokat a clunyi kongregáció tagjai népesítették be, s fegyelmezett szigorúságukkal, búzgó hithirdetésükkel, irodalmi működésükkel, iskoláikkal, a politikai, társadalmi és gazdasági életre nevelő munkásságukkal egyaránt kiérdemelték kortársaik szeretetét és az utókor háláját. Ismeretes, hogy Asztrik, pécsváradi apát kért Sz. István számára koronát II. Szilveszter pápától, bencés volt a koronázó esztergomi érsek, Sebestyén, valamint Sz. Gellért is, Sz. Imre herceg^nevelője, s általában közülök kerültek ki az első ér­sekek, püspökök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom