Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928
26 apátság, melyet a metteni bajor bencések alapítottak 1846-ban. Ma már kb. 1000 tagjuk van, s szemináriumokat, kollégiumokat, plébániákat és missziótelepeket vezetnek Példájukat a svájci einsiedelni kolostor tagjai követték, akik 1853-ban Indiana államban a Sz. Mainrádról nevezett kolostort alapították. Mintegy 500 tagjukkal szemináriumokban, plébániákon, kollégiumokban, de különösen missziótelepeken (87) munkálkodnak. A missziós buzgalom Ausztráliába vezette a hazájukból kiüldözött spanyol bencéseket, s az ausztráliai katolikus térítés eredménye teljesen az ő nevükhöz fűződik. A missziós tevékenység hivatásszerű vállalására egyébként missziós kongregáció is alakult Bajorországban, Sz. Ottilienben, mely ma kb. 800 tagot számlál, és működési területül Koreát és KeletAfrikát kapta. Afrikai missziós területen, Kongóban, belga bencések is működnek. 7. Néhány fejezet a magyar bencés rend életéről. Hazánkban már a honfoglalás előtt is voltak bencés kolostorok, így Zalaváron és a nyitramegyei nagyhírű Zoborhegyen. A honfoglalás után Sz. Adalbert prágai püspök hozta be a csehországi Brewnowból az első bencéseket — Géza fejedelem kérésére — s Pannonhalmán épített számukra kolostort (996.) Sz. István térítő buzgalmának bírére számos bencés jött az országba Lengyel-, OlaszFrancia- és Németországból, s a leghíresebb kolostoraik Pécsvárad és a máig is fennálló Bakonybél voltak. Későbbi királyaink követték Sz. István példáját, s Péter király az óbudai, Aba Sámuel a sári, I. Endre a tihanyi (1055), I. Béla a szekszárdi és a kolozsmonostori, I. Géza a garamszentbenedeki, Sz. László a mogyoródi, bátai, somogyvári és a biharmegyei Sz. Jobb apátságot alapította. Sz. István és utódai 13, magánemberek 70-nél több kolostort alapítottak, s a Rend az egész Magyarországon, Erdélyben csakúgy mint a Dunántulon nagyon gyorsan szétterjedt. Az első kolostorokat a clunyi kongregáció tagjai népesítették be, s fegyelmezett szigorúságukkal, búzgó hithirdetésükkel, irodalmi működésükkel, iskoláikkal, a politikai, társadalmi és gazdasági életre nevelő munkásságukkal egyaránt kiérdemelték kortársaik szeretetét és az utókor háláját. Ismeretes, hogy Asztrik, pécsváradi apát kért Sz. István számára koronát II. Szilveszter pápától, bencés volt a koronázó esztergomi érsek, Sebestyén, valamint Sz. Gellért is, Sz. Imre herceg^nevelője, s általában közülök kerültek ki az első érsekek, püspökök.