Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928

10 sággal cseréljük fel, mi is a magunk részéről így kiálthassunk : mit kívánjak egyebet az égben, s mit kértem egyebet a földön, mint Tégedet, én Istenem ? (Id. Balanyi Gy id. munkájában.) Sz. Benedek e második subiacói tartózkodása mintegy 25 évig tartott, s ha tőle függ vala, bizonyára e megszentelt helyen fejezi be életét. Ám az isteni gondviselés nagyobb hivatásra szemelte ki őt, s tovább kellett vándorolnia, hogy e hivatást betöltse. Az okot és alkalmat egy környékbeli papi ember ellenséges magatartása szolgáltatta távozására. Elöljárókat rendelt tehát a subiacói telep igazgatására, s maga néhány szerzetes testvérével délnek vette útját. A via Latinán haladt Nápoly irányába, de ahol a Casinumi hegy — ma Monte Cassino — az út felét jelzi Róma és Nápoly között, megállapodott. A meredek hegy tetején még állt a pogány templom Jupiter vagy Apollo tiszteletére, s a hegytető legmagasabb pontján emelkedett a bálvány-isten oltára, melyen a környék parasztjai még ezidőben is áldoztak isteneiknek. Első dolga volt Benedeknek a pogány szentélyt keresztény templommá alakítani s a már említett toursi Sz. Márton tiszteletére szentelni. Az isteneknek a templom mellett elterülő berkét felperzselte, az oltár helyére pedig Keresztelő Sz. János kápolnáját építette. Mennyire jelezte e cselekedetével a patriárka azt a hivatást, mely nem sokkal az ő halála után fiaira vár és századokra szóló küldetést jelent számukra. Ez a hegy volt Sz Benedek atyánk működésének szintere 543 március 21-én, fekete vasárnap előtti szombaton bekövetkezett haláláig. Negyven nappal előbb halt meg testvérhúga, Sz. Skolasztika? ki a Monte Cassino lábánál épült bencés nőkolostor lakója volt, s akit Benedek a maga számára készített sirban temettetett el. Mintahogy csodálatos látomásból értesült Skolasztika haláláról, ép oly csodálatos módon érezte meg a saját halálát, s úton lévő fiait is hazahivatta, hogy búcsút vegyen tőlük. Heves láz gyötörte önsanyar gatásokban megkínzott 63 éves testét, s hat napi betegség után állva és égre emelt szemekkel imádkozva fogadta a halált nyitott sirja előtt, Keresztelő Sz. János kápolnájában. Fiai Skolasztika mellé temették, és tetemeit ma is ott őrzi sirja a montecassinói kolostortemplom főoltára előtt, ugyanazon a helyen, hol a pogány áldozati oltár emelkedett. Sz. Benedek apát 480-ban született s 543-ban halt meg. Minek az évszáma tehát az 529. esztendő, melynek az idén 1400 éves jubileumát ünnepeljük ? Az 529. év a Sz. Benedek rend történetének születését jeTünti, azt az évet, amelyben Sz. Benedek apát a Monte Cassinón megírta szerzetalapító szabályzatát, a Regulát.