Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1914
29 jelentőséget tulajdonít; akár esztetikai alaptörvényét, akár az azon felépülő térképzést vagy díszítést vesszük figyelembe. Emellett ne lepődjünk meg ; ha nem a mai értelemben vett gyakorlati célok alkalmazását látjuk az épületek megtervezésében. Igaz az, hogy a renaissance kor legszebb palotái is manap már sokszor célszerűtlenek, a bennüklakásra nem nagyon csalogatnak. De históriai szempontból nézve el kell ismernünk, hogy az egykorúak igényeinek nagyon is megfeleltek, különösen a renaissance hazájában. Az olasz ember nem fészeklakó. Életének legnagyobb részét az utcán tölti s ehhez a szokásához igazodott építészete is. Az északi embernek a sok loggia, árkád építészeti szemfényvesztésnek tűnik föl, holott ezek az építészeti elemek az olasz ember életmódjából, társadalmi berendezkedéséből, szóval gyakorlati szükségességből fakadnak. Utánzással is vádolják a renaissance stílust s ezen alapon elvitatják tőle az önálló stílus jellegét. Pedig, amint a rómaiak építészete is csak kezdetben volt lelketlen kópia, a császárok korában már a római jellemnek, léleknek kifejezője s Pantheonuk, Colosszeumuk, Caracalla thermái, Konstantin^bazilikája a fölépítés merészségé- ^^^^^SBtefc^ vei, nagy hatásával, ffim rengeteget akarásá- i^jjjfll* ^--^SK *L val és rengeteget afj ^sB^^BfflSr^F meggyőzésével az európai nagyvárosok amerikai mintájú építészetére emlékeztet s a görögök előtt egészen idegen eszméket fejeznek ki, úgy a renaissance is új, a görögöknél és rómaiknál sohse ismert, sohse hallott eszmék, ideálok kifejezésére törekedett művészetében. Bátran elmondhatjuk, hogy a renaissance sem újjászületése az ókornak. Új erők nyernek itt kifejezést új alkotásokban a művészet és irodalom terén, Új politikai 18. A Proszvimmer-ház. (Orsolyatér 1.)
