Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1912

28 jelentkezik a helytartótanácsnál és kéri, hadd nyilatkozzék annak bizottsága előtt megint, még pedig részletesen, akadémiai tervéről, hogy az országnak annyira hasznos ügy dűlőre juthasson. A helytartótanács a fejedelmi parancs és az apát óhaja szerint intézkedik, bizottsága (gróf Zichy Ferenc, Szuhányi Márton, Barinay László és Brunsvik Antal) meghallgatja az apátot és annak nyilatkozata alapján megszerkeszti a hónap vége felé (nov. 28.) véleményét. Megemlíti rövidesen, hogy ?z országban nemcsak óhajtják, hanem szükségesnek is tartják az olyan akadémiát és egyetemet, mely mindazon ismereteket kínálgatná a nemesség fiainak, melyeket az országban eddig nem tanítottak és az ország ügyeinek helyes intézésére olyan hasznosoknak, sőt szükségeseknek vallanak. Az országnak általános érzülete nyilatkozott meg azelőtt húsz évvel, mikor az 1723. évi 70. törvénycikket alkották. S hogy most, húsz év multával, még hozzá sem fogtak ilyen intézetnek alapításához az ország elei, annak oka nem a jóakaratnak, hanem a szükséges anyagiaknak a hiánya. S mivel az említett törvény a helytartótanácsnak gondjai közé sorozta az intézetnek ügyét, azért ajánlta a helytartótanács a királyasszonynak azt a tervet, amellyel az apát egészen önként kínálkozik ilyen intézetnek fölállítására. Hogy pedig a királyi parancsnak megfelelően minden részletében tisztázza az apátnak tervezetét, beszél majd arról: 1. mit ért az apát külső segítségen (de ope exterorum). — 2. hogyan juthatna az intézet alaphoz, — 3. hol. — 4. mily módon és alakban épülne föl az intézet. 1. Külső segítség néven érti az apát a) azon osztrák bencés vagy cisztercita kolostorok apátjainak, perjeleinek és konventjeinek pecsétes irataival biztosított segítséget, hogy a maguk fiaiból küldenek tanároknak körülbelül húszat az intézethez, ott el is tartják őket élelemmel és ruhával mindaddig, míg valahogy elégséges alap nem kerül a tanárok ellátására. S mivel egy ilyen szerzetes tanárnak eltartása (élelme és ruhája) évenkint körülbelül kétszáz forintba kerül, azért az intézet azon kolostoroktól körülbelül négyezer forintnyi segítséget kap évenkint; kiadása tehát ugyanennyivel kevesbedik ; — b) Trinkl János Jakab győri születésű polgárnak azon igéretét, hogy ötezer forintot ad az intézet házára; — c' abban is reménykedik az apát, hogy az a jámbor társulat, melyet az akadémiához akarna kapcsolni, majd terjed a külföldön ; a belépő tagok díjaiból is kerülne valamelyes összeg alapnak. Amint az apát a bizottsággal nézegeti és vizsgálgatja ezt a hármas pénzforrást, elismerik mindannyian, hogy szilárdan állani akaró nagy intézet nem hagyatkozhatik rájuk ; az első elég szépen önti vizét, de csak ideigóráig s nem mindenkorra igéri, a második és harmadik pedig csak vékony erecskék, a harmadik azonfelül meg könnyen ki is apadhat. 2. Olyan forrást keresnek-kutatnak tehát, mely mindig és bőven adja vizét; olyant, amelyből kikerülne az ifjúságnak eltartása, a tanároknak eltartása és fizetése, ezeken fölül még sok minden más szükséges. Ez pedig évi 18150 frtba ktTülne számításuk szerint; olyan alap kellene tehát, mely győzné ezt az évi kiadást. Azt tartják azonban, hogy a komolyan számító-