Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1912

25 hogy az ország maga is állított volna már ilyen intézetet, ha a hozzá szükségeseket elő tudta volna teremteni. Most az apát készen adja az ország kezébe a tanításnak módját, alakját és eszközeit, ingyen ajánlja föl a haza ifjúságának azon kívánatos tudományokat; az a jámbor egyesület pedig, melyet kiváló bibornokok, érsekek és a bécsi pápai követ elismernek és helyeselnek, igazán ártatlan célt tűz maga elé. Mindezen indító okok és törvénycikkelyek alapján az a véleménye a helytartóság bizottságának, hogy azt a jámbor egyesületet és a vele kapcsolatos akadémiát nem egy, hanem két kézzel kell megragadni; ajánlja ezenfölül még azt is, hogy a királyasszonyt meg kell kérni, segítse és védje az ország iránt érzett ismeretes anyai jóságával és irgalmával az apátot üdvös szándékában a haza fiainak jóvoltáért, s ha Mannersdorfban nem kezdhetné meg vagy nem folytathatná akadémiáját az apát, szabadjon neki azt hazánkban megtelepíteni vagy ide onnan idegenből átköltöztetni, hogy benhe majd a királynak és hazának szolgálatára alkalmas férfiak nevelődhessenek. Ha az apát az akadémiát hazánkban akarná fölállítani vagy az idegenben fölállítottat hozzánk átköltöztetni, akkor a helytartótanács az intézetnek helyéről, módjáról és eszközeiről részletesen nyilatkozik majd. A helytartótanács ezen véleményt 1742. aug. 25-ikén elfogadja és a királyasszony elé terjeszti. Könnyen győzött Koptik apát a magyar helytartótanács urainál, azok magyar szemmel nézték és nagyon üdvösnek látták ajánlatát Ilyen emberek kezébe kerül-e majd a királyasszony közelében? Ismeretes volt, hogy gróf Uhlfeld főkancellár szavának lesz ezen ügy mérlegelésénél nagy, mondhatni, döntő súlya; az ő jóindulatát gróf Eszterházy József országbíró igyekszik a terv számára megnyerni ; maga keresi föl a főkancellárt s fejtegeti előtte a tervnek nagy hasznát. Még nagyobb gonddal járt az akadémiához elnököt szerezni. Amint a salzburgi egyetemnek szövetséges apátjai maguk közül elnököt választanak, ki közös vállalatuknak éltető lelke s azt igazgatja, úgy szeretne az apát is akadémiájának élére örökös elnököt, ki tudományon, előkelőségen épült tekintélyének díszével zománcolná, pénzbeli segélyével meg biztosítaná az intézetet, akit aztán a királyasszonnyal erősíttetne meg tisztében. Mint igazi bencés, ki szeretné rendjének díszétfényét növelni, mint tervező, ki szeretné vállalatát mennél szilárdabb alapra építeni, a magyar bencések főapátjára, Sajghó Benedekre gondol. Már azelőtt kérte, vállalkozzék az örökös elnökségre; most, hogy a helytartótanács olyan szépen ajánlotta müvét a királyasszonynak jóindulatába, most, hogy a sikernek nem kis reménye biztatja, újra fölkeresi levelével a főapátot és nagyon, de nagyon kéri, esennen könyörög előtte, nem a maga, hanem az egész József-Károly-társulat nevében, teljesítse hármas kérését: 1. fogadja el az örökös elnökséget és jelentse ki ezt Írásban, hogy a királyasszonnyal megerősíttethesse, — 2. jelentse ki a konventtől is megerősített Írásban, hogy pótolja a tanítók és szolgák fizetését, ha nem kerülne a növendékektől fizetett pénzből ; ezt az irást is bemutatná őfelségének, hogy az egészen biztosítva lássa a müvet, — 3. adjon neki néhány ezer forintot