Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

23 A Felső-Tisza népe szabadítójaként fogadía és odaadóan támogatta, városok és várak kaput tártak előtte és mire átkelhetett a Tiszán, már ő volt a helyzet ura. Sikerei hire eltöltötte az egész országot. A császári őrségek elzárkóztak, Rabutin tábornok nem merte elhagyni a forrongó Erdélyt, idehaza meg ruthének, hajdúk, jászok és kunok seregesen özönlöttek zászlai alá. A nemzeti érzés elemi erővel nyilatkozott meg és általánossá lön a telkelés. Nem célom Rákóczi előnyomulását ecsetelni, ez a harc querilla természeténél fogva bajos is volna; kisebb csapatokban itt is, ott is folyt a harc, csak megállapítom, hogy az 1703-ik év végéig néhány vár kivételével elfoglalta az országot a Dunáig, Ocskay László pedig a Vágig vitte fegyverei hirét. A következő év elején kezébe jut Dunántul, Erdély meg fejedelmének választja, Károlyi Sándor dandára pedig Bécsig hatolt1704-ben úgyszólván az egész ország Rákóczi kezében van, csak a nagyobb várakban tartották magukat a németek, melyeknek kőfalán a kurucok ereje megtörött; ezek elfoglalására Rákóczinak sem kellő ág)uja, sem ideje nem volt. Hogy Rákóczi a kezdet szerény fegyvereivel rövid idő alatt e bámulatos eredményt elérte, abban a nemzet lelkesedésén, a kurucok vitézségén kivül kétségkívül azon körülménynek is volt jelentékeny része, hogy az országban nincs legalább nagyobb számban császári katonaság. Bécsben a Rákóczi felkelést kezdetben csak vak lármának tartották, nem tudván elhinni, hogy az agyongyötört magyar nemzet még felkelni képes. Most, mikor az ország kisiklott kezükből, megdöbbentek és békére hajlottak. Két okból is szeretnék a könnyű szerrel megköthető békét, szövetségeseik nyomása és Rákóczi aggasztó sikerei miatt. Láttuk, hogy a megindult háborúban Angolország és Hollandia a Habsburg-házzal szövetkezett a franciák ellen és igy az ő érdekük is volt, hogy a Habsburgok ereje meg ne oszoljék, hogy teljes erővel a közös ellenség ellen fordulhassanak. Ezért sürgetik, hogy a magyarokkal kössék meg a békét. Rákóczi nem ellenezte a békét. Fölkelését igazolták ugyan fényes sikerei, de támogatójának, a franciáknak, höchstädti veresége, saját serege ellátásával, fegyverkezésével és különösen fegyelmezésével járó szinte legyőzhetlen nehézségek őt is békülékennyé tették. A császár a haza és szabadságszeretetéről ismert Széchenyi Pál, kalocsai érseket bizta meg az alkudozással és a szabadság tökéletes helyreállítását igérte a kurucoknak. Rákóczi sem kivánt egyebet mint a sérelmek