Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

7 terjedelmében cuticularizált. Az epidermis külső falának kifejlödési toka mindig a levegő nedvességi fokától függ; ha a levegő egész éven át nagyon nedves, akkor az epidermis sejtek külső fala alig valamivel vastagabb, mint a belső fala és a cuticula elenyésző vékony réteget képez ; de oly növények, a melyek idöszakonkint száraz levegőnek vannak kitéve, már erősen kifejlődött cuticularis rétegekkel vannak védelmezve, ugy, hogy az epidermis sejtek külső fala sokszor négyszer is vastagabb, mint a belső faluk. Az epidermis legközönségesebben egyetlen egy sejtrétegből áll, mert a börnemzö sejtréteg (dermatogen) — a melyből az epidermis fejlődik, — sejtjei a felületre függélyes falakkal osztódnak s így csak egy réteget hozhatnak létre. Néha azonban mégis találunk többrétegű epidermist is, a mely úgy keletkezik, hogy az egyrétegű epidermis sejtjei fiatal állapotban a felülettel egyközüen is osztódnak. Az epidermis ezen rétegei közül azonban mindig csak a legkülsőbbnek van meg az epidermis jelleme s csak a legkülsőbb réteg viszi a védelem szerepét, az alatta való réteg valószínűleg csak a világítás körülményeinek változtatására szolgálnak. Ilyen többrétegű epidermist találunk a Piperaceák s Begoniaceáknál, továbbá a Ficu« fajoknál s pedig különösen csak a levél felső oldalán, a levél alsó oldalán vagy csak egyrétegű epidermis van, mint a Peperomia leveleinél vagy ha többrétegű az epidermis is, az nincs oly tökéletesen kifejlődve, mint a felső oldalon, így a Ficus elastica (gummifa, gyakori dísznövény) leveleinél ; ennél a levél felső oldalán az epidermis három rétegből áll s a harmadik réteg sejtjei közül egyesek erősen megduzzadnak, hólyagot képeznek, a melyekben az u. n. cystolithok foglalnak helyet.

1) Az epidermis sejtjei bővelkednek protoplasmában, a mely azonban későbben kevesbedik úgy, hogy a sejtek túlnyomólag sejtnedvvel vannak megtöltve. Az epidermis sejtek tartalmában sokszor találunk Chlorophyll szemcséket, de minél typikusabban fejlődött ki az epidermis, annál csekélyebb a Chlorophyll menynyiség. A chlorophyllszemcséknek az epidermisben való előfordulásával behatóan A. Stöhr foglalkozott;

2) szerinte a széles levelű 1) Dr. E. Strasburger : Das bot. Practicum. pag. 216. 2) »Über Vorkommen von Chlorophyll in der Epidermis der Phanerogamen-Laubblätter.« Arbeiten d. pflanzenphysiologischen Instituts d. k. Univers. Wien. Sitzungsberichte d. math. naturw. Q. d. k. Akademie d, Wiss. Wien. LXXIX. Bd. 1 Abth. 1879. pag. 87—117.