Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896
8 fedetlen magvúak (Gymnospermae) s a legtöbb kétszikű (Dicotyledon) zöld szerveinek epidermise chlorophyllt tartalmaz, míg a tűlevelű Gymnospermák s az egyszikűek (Monocotyledon) epidermisében nincsen Chlorophyll ; a vizi virágos növények epidermisében nagy számmal előforduló chlorophyllszemcsék már régóta ismeretesek. A mi a chlorophyllszemcsék előfordulását illeti, megjegyzendő, hogy a napos helyeken élő növényeknél mindig a levél alsó felületén levő epidermisben találhatók, a levél felső oldalának epidermisében pedig mindig hiányzanak; árnyékos helyeken élő növényeknél, főleg Harasztoknál, már a levél felső oldalának epidermisében is találunk chlorophyllszemcséket. A. Stöhr a chlorophyllszemcsék ezen elhelyezkedésének okát a fény különböző erősségében keresi, szerinte a levél felső oldalán a fény intensivebb s azért a chlorophyllszemcsék csakhamar szétbomlanak, az alsó oldalon ellenben a fény gyengesége miatt állandóan megmaradhatnak. Ezt a magyarázatot azonban Dr. G. Haberlandt 1) helytelennek mondja, mert a levél felső s alsó oldalának epidermisére ható fény erőssége közt koránt sincs oly nagy külömbség, a mely a felsőben a chlorophyllszemcséket teljesen megsemmisítené, az alsóban pedig egészen érintetlenül hagyná; továbbá a levél felső oldalán levő szájnyílások zárósejtjei rendesen bővelkednek chlorophyllben, már pedig ezen zárósejtek ugyanazon fénynek vannak kitéve, mint a körülöttök levő epidermis sejtek ; végre Stöhr elméletével nem lehet megmagyarázni azt a sajátságos körülményt, hogy árnyékban élő növények leveleinél a felső oldal epidermisében is csak csekély mennyiségben találunk chlorophyllt, noha itt a fény erőssége miatt ugyanannyi lehetne, mint az alsó oldalon. Dr. G. Haberlandt ezen alapos kifogások alapján elveti Stöhr magyarázatát s a chlorophyllszemcséknek ezen sajátos előfordulásának okát az epidermisnek egy eddig még ismeretlen működésében keresi, a mely működés a Chlorophyll hiánya mellett föltételezi a sejtek átlátszóságát. Haberlandt véleménye szerint u. i. az epidermis sejtjei, mint gyűjtőlencsék szerepelnek, a melyek által a fénysugarak úgy töretnek, hogy az epidermis alatt levő sejtek oldalfalai jobban megvilágíttatnak. És ennek megfelelöleg csakugyan azt látjuk, hogy az epidermis alatt levő pallisadsejtekben (czölöpös. oszlopalaku sejtek) a chlorophyllszemcsék mindig a ') Dr. G. Haberlandt i. m. II. köt. 579. oldal.
