Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896
36 ezen sárga festő anyagtól származik a levelek őszi szine. 1) Tehát a levelek őszi szine szintén nem az évszak viszontagságának eredménye, hanem a tenyézés természetes folyásának következménye. Azt sem mondhatjuk, hogy az öszi szin a halál következménye, hanem nyilván való, hogy ezen szin a levél működésének, fejlődésének utolsó fázisa és csak ezt követi a halál. Hogy miben áll most már a levelek lehullásának mechanismusa ? miben áll a lombhullás physiologiája ? ujabb időben sokféleképen próbálgatják ezen tüneményt magyarázni. 2) Ezen kutatások eredménye szerint a levelek lehullása előtt a levelek bázisán u. n. levetési réteg (Molisch szerint: »Mohi féle réteg«) keletkezik; ezen réteg nélkül a levelek nem hullanak le, még akkor sem, ha esetleg már fagy is érte Ezen levetési réteg nedvdús paraszerü sejtekből áll, a melyeknek falai mechanikai vagy chemiai befolyás alatt nagyon könnyen válnak el egymástól. Wiesner 1) szerint a levetési réteg sejtjeinek középső falait azon organikus savak bontják fel, a melyek akadályozott párolgás mellett a sejtnedvek stagnatiója folytán keletkeznek. Ha a levetési réteg sejtjei már el vannak választva egymástól, a levelek hullása a legcsekélyebb külső befolyás által sőt minden befolyás nélkül is bekövetkezik. Wiesner mesterségesen is előidézte a lombhullatást organikus savak oldatát hozván a már kifejlődött levetési réteg emiitett részeire. Molisch 4) szerint az emiitett sejtek falainak szétbontása celluloset feloldó fermentumok által történik és ez a vélemény összhangban van Wiesner elméletével, mivel a fermentumok hatása savak jelenlétében ujabb tapasztalatok szerint erősen emelkedik. A mi a lombhullás physiologiáját illeti, kétségtelen, hogy a lombhullás a párolgással okozati összefüggésben van. A levél hullásnak legközelebbi oka mindig a párolgás akadályozása. A párolgás akadályozását a túlságos hideg és meleg egyaránt idézheti elö s csakugyan azt látjuk, hogy a lombhullás egyszer a hideg időszak, máskor pedig a meleg időszak kezdetével esik ') „Untersuchungen über den anatomischen Bau bunter Laubblätter, nebst einigen Bemerkungen betreffend die physiologischen Bedeutungen d. Buntfärbung derselben." Der Naturforscher. 29 Bd. 1887. pag. 89. 2) J. Wiesner '. »Untersuchung über d. herbstliche Entlaubung d. Holzgewächse. * Sitzungsberichte d. Akademie d. Wiss. Wien. 1871. I. Abth. pag. 465. 3) J. Wiesner i«in. 39. 1. 4J D. H. Molisch : »Untersuchungen über Laubfall". Sitzungbericht d. Akademie d. Wiss, Wien. 1886. I. Abth. pag. 148-184.
