Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1896

37 össze, a mi minden esetre elég sajátságos jelenség. A tropikus . és subtropikus vidékeken, a hol hónapokon át nincs esö, a fák a forró évszak elején vesztik el leveleiket; a mérsékelt övökben, a hol minden hónapban van kisebb-nagyobb csapadék, ellenben a hideg évszak elején, ősszel, vesztik el a fák leveleiket. Az első esetben a lombhullás magyarázata nem nehéz, mert a föld és levegő hosszabb időn át tartó szárazsága mellett túlságosan erös o o o párolgás fejlődnék, a mely a növény halálát okozná. Ezen biztos elszáradás ellen a leghathatósabb védelem a transpiráló szervek elvetése. Nehezebb az őszi lombhullást magyarázni, mert itt sok mindenféle körülmény szerepel. Azon nagyon elterjedt vélemény, hogy fagy idézné elö ilyenkor a lombhullást, nem állja ki mindenképen a kritikát, mert hisz a levelek ősszel akárhányszor fagy nélkül is hullanak. Ezzel azonban korántsem azt mondjuk, hogy a lombhullás és a fagy között nincs semmi összefüggés, hanem csak azt, hogy a fagy nem képezi a lombhullás okát. A helyes magyarázat az okot itt is csak az akadályozott párolgá

cban keresi ; ősszel ugyanis az éjjelek már hűvösek és a föld annyira lehűl, hogy nappal a föld s a levegő hőmérséklete közt differencziák keletkeznek. A gyökerek a lehűlt földből nem tudnak annyi vizet fölvenni, mint a mennyit a levelek a még elég erös párolgás folytán vesztenek. A levél viztartalma ennek következtében csökken és ezen viz kevesbedése megindítja a levél bázisánál a levetési réteg képződését, a melynek fejlődésével a lombhullás folyamata közel van befejezéséhez. Tehát a lombhullás összefügg mindazon tényezők akadályozásával, a melyek a párolgás folyamatára befolyást gyakorolnak. Fény és hőmérséklet módositólag hatnak; erősen transpiráló puha levelű növények fénytől elzárva gyorsan vesztik el leveleiket, gyöngébben transpiráló börlevelü növények a fénytől elzárva már kevésbbé érzékenyek s tovább tartják meg leveleiket, legkevésbbé függ a lombhullás a fénytől a tűlevelűeknél

1) (Coniferae). A .hőmérséklet változása nagyobb befolyást gyakorol a lombhullásra, mint a fény hiánya. Tudjuk, hogy a párolgás a hőmérséklet szerint nagyon változik; igen alacsony vagy túlságos magas hőmérséklet egyaránt megindíthatja a lombhullást, mert az igen alacsony hőmérséklet gyenge párolgással jár, az igen magas hőmérséklet pedig igen erös párolgást ') Dr. n. Molisch i. m. 168. J.