Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1895

— 20 — facto esse in fundo liberó, non civili, jurisdictioni Civitatis minime subjecto. Nec est Crucigeratus aliquod beneficium Soproniense, quod vel inde dilucide patet, quia praefati Crucigeratus Soproniensis Jus patronatus et Collatio nunquam fuit neque in prasenti est Civitatis

, sed est exeniptus, et nullo modo a Civitate dependet. Accidit, quod Patres Jesuitae hujus Crucigeratus Possessores non sint, sed ego tantummodo, et quod in eum Scholas transtulerint non tamquam domini illius, sed ex mea gratia et concessione : ob hanc vero causam, quod supra magna sit angustia Collegii, scholae vero auguntur plures autem fundos sub jurisdictione Civitatis possidere nequeunt Patres ; quare necessario ad fundum liberum Crucigeratus scholae trans fern debuerunt . . . etcQuae cum ita se liabeant, G. E. P ac. C. Dom. Vestrae amplius non vnrentur

. Certoque sibi persuadeant, Patres Je suit as contra Transactionem ac in praejudicium conditionum hac in parte nihil fecisse

, ne facturos esse, neque me permissurum, ut faciant : sed quemadmodum Dom. Vestrae — uti scribuut — amantissimae sunt pacis ac bonae vicinitatis, ita etiam ego et Patres Jesuitae sumus, erimusque, quoad vivemus. Valeant feliciter. Jaurini dto 4. Dec. 1040. (Városi L. tár. Lad. III. C. fasc. III. Num. 72.) A város Nádasdj A városi tanács nem nyugodott meg a püspök felvilágosító Ferencz grófhoz nyilatkozatában, hanem Nádasdy Ferencz grófhoz, a szomszédos fordul, Keresztúr földes urához a »Crucigeratus« adományozójához fordult oly kéréssel, tiltaná ki a Jezsuitákat a Crucigeratusból. Nádasdy levele Nádasdy gróf — akkor még protestáns, — 1G40. nov. ez ügyben. 30-án Kereszturból irt levelében szintén ellenzi a Jezsuitáknak a Crucigeratusba való bevonulását. „az soproni societäsbeli Patresek proprio nntu épületet tevén az keresztessegh beneficiumának való funduson, immár minden Scholáiokat is bele szaletották volna, az kegyelmetek előbbij collatiójában befoglalt conditioinak nagy derogamenyere es talán szabadsághaik prajudiciumára. Minthogy penigh abban az keresztességhben mi vagyunk fő collator, kivánia érteni tültink, ha az mi hírünkkel és engedelmiiukből leőtt-e e dologh. El nem mulathattuk, hogy kegyelmetek derekassan ne resolvalnak magunkat, és nyilván meghirnánk, hogy nem hogy megengettük volna az Pátereknek abbeli chelekedetüket, de minekünk hírünkre se tették, mikor azon beoeficiumou építettek, sockal inkáb hogy abban megliis telepetleuek : Hanem eő küvüleők mások által mindenny uagy batorsagokat ertven, magunk is igen offendaltattunk az melybiU indíttatva az elmúlt napokban Fraknóba Palatínus Uram eő nagysága előtt is contradicáltuk cum solenni protestationne, m ehr ül eő Nagyságától ugyan testimoniálist is kívántunk kiadatni. Az mi az