Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 7 — ellenállás a falak hajtása miatt és pedig annál inkább, minél hajlottabbak. (Ilynemű összehasonlításnál mindig egynemű kőzetet tételezünk fel.) A tapasztalat mutatja, hogy erős folyóknál a mélyre ható erosio túlnyomó, gyöngénél az oldal erosio. Mindaddig, mig mozgás van, corrasio is van; a corrasiónak nincs határa» hanem van egy határ, hol a lerakodás fölül múlja az elhordást. Tovaszállitás és corrasio két, csak tárgyukra nézve külöuböző működése ugyanazon erőnek, melynek növekedésével mindkettő növekszik v. fogy, a melyre erőfelhasználásukkal visszahatnak, vagyis csökkentik az eleven erőt. Ezen, a közös erőforrásra való visszahatás által, mindkettő egymást hatásában szabályozza. Ha tehát azon közös ero kisebbedik, akkor egy helyen a tova szállított anyag nagyobb mennyiségben gyűlhetik össze'), mint a mennyit az egyúttal kisebbedett corrasio lekoptatni, eltávolítani képes. így jönnek létre azután a különböző lerakodások, szigetek a folyók medrében. Ezen lerakodások nagyon különböző módon jöhetnek létre; hogy ezen különbözőségeket megérthessük, ismernünk kell azon körülményeket, melyek az eleven erőt, illetőleg a sebbesség csökkenését okozni szokták. Általában magas vízállás mellett, áradáskor legnagyobb a viz eleven ereje, legtöbb hordalékot szállít ; alacsony vízállásnál az eleven erő csökken, tehát az apadáskor van meg az alkalom lerakodások képződésére. Részletesebben vizsgálva, a következő esetek lehetnek : 8) a) Lerakodások jöhetnek létre a mederfenék esésének változásával ; ha nagyobb esés után csekélyebb esésű rész következik, itt rendesen lerakodások jönnek létre; ezek minden tekintetben a legszabálytalanabb és legváltozatosabb lerakodások. b) A íelszin esésének csökkenésével is jöhetnek létre lerakodások ; ezen esés csökkfnését okozhatja pl. valamely szikla-sziget, mely a viz színét felduzzasztja; a sziget előtt és mögött is keletkezhetik lerakodás. Számos ily esetet találunk az Al-Dunánál. c) A folyam medrének kereszt-függélyes átmetszetének helyi alakulásánál is jöhet létre lerakodás. A sebesség kisebbedik, lia a meder az egyik v. mindkét oldalon ellapul, ha mindjárt az esés nem is kisebbedik, igy az ily lapos partokon a hordalék lerakodhatik, mi a folyó mélyebb részén nem történhetnék. d) Egyenközűen és egyenesen haladó mederben is történhetik lerakodás, mert a folyam sodra ilyenkor is majd az egyik, majd a másik oldalhoz van közelebb ; ennek megfelelően majd az egyik, majd a másik kisebb sebességű oldalon hosszúkás emelkedések keletkeznek. e) A partoknak nagymértékben való eltávolodásakor ugyanazon esés mellett is képződik lerakadás. Ugyanis, mint már említve volt, ilyen kitáguláskor a sebesség kisebbedik és igy a lerakodás — rendesen a meder közepén — létrejöhet. /) A folyók hajlása is okozhat lerakodást. A meder convex oldalán nagyobb a sebesség, mig a concav oldalon csekélyebb, igy ezen az oldalon a lerakodás 7) Tapasztalás szerint a különböző sebesség mellett szállítja tovább a folyó : A finom iszap a folyam fenekén marad 0 08 m. sebességnél. Finom homok „ „ „ 016 „ , Dnrva homok „ „ „ 021 „ „ Gömbölyített 2—3 em. átmérőjű kavies 0-64 „ „ Nagy, hegyes kavics „ „ 100 „ „ Ortvay T. 8) Die Donau ihre Strömuugen stb. v. Dr. Lorenz-Liburnau 51—71. 1.
