Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 6 — A rai az első tényezőt illeti, ha növekszik a szög, 3) melyet a lejtő a fiig gélyessel képez, csökken a sebesség. — A kereszt-függélyes átmetszetnél, majd szélesebb, majd szűkebb lehet a meder. Az első esetben ugyanazon esés mellett is kisebb lesz az összsebesség ; a második esetben nagyobb lesz. Az utolsó esetben igen nagy erőt fejt ki a meder alapjára és oldalaira Tekintetbe veendő, hogy ezen keresztmetszetnél, melyik oldalra esik a mélyebb rész, mert a folyam sodra ebben halad. — A meder irányánál tekintetbe veendő, vájjon képez-e hajlást, vagy sem ; az előbbi esetben a, nagyobb sebesség a meder concav oldalára esik és igy a kisebb sebességű convex oldalon a hordalék lerakodik. Tekintetbe jönnek még a természetes vagy mesterséges, többnyire szilárd u. n. sarkantyúk, melyek különböző örvényeket hoznak létre. — A víztömegét illetőleg figyelembe veendő, hogy ha bizonyos ponton felül előbb növekedett a viztömege, mint alatta, akkor tetemesen növekszik a sebesség ; ha pedig az illető ponton alul növekedett előbb a viz tömege, akkor a sebesség csökkenését idézi elő az illető ponton. 4) Az ezen tényezőktől feltételezett gyorsasággal növekszik a viz eleven ereje és pedig Philippsohn szerint 5) a sebesség négyzetével. Végre függ a viz eleven ereje a szilárd anyagszállításától. A viz eleven ereje egyenlő sebesség mellett annál nagyobb, minél súlyosabb és keményebb törmeléket hord magával. Ilyen esetben azonban az ero egy része tova szállításra lesz forditva. igy tehát kétféle hatással van a tovaszállitott anyag kisebbítő és növelővel. E két hatás egymáshoz való viszonyát nehéz meghatározni. Általában nagyobb mennyiségű hordalék mérsékelt esés mellett több eleven erőt használ fel, mint a mennyit létrehoz, és minél több eleven erőt használ fel a tovaszállitás, annál lassabban lolyik a viz, annál csekélyebb lesz az erosio. 2. A folyónak környezetére gyakorolt hatása fiigg az eleven erőnek felhasználásától. Ezen eleven erő részben corrasióra, részben a hordalék (törmelék) tovaszállitására fordittatik. A corrásio legelőször, mint súrlódás nyi latkozik ; az eleven erő ugyanis a mennyiben a viznek belső súrlódása által fel nem emésztetik, a meder falához való súrlódás törmelék tovaszállitása által egyenlitetik ki. Az erő, mely bizonyos anyagcorrasiójára szükséges, függ a kőzet cohaesiójától és azon módtól, melylyel az eleven erő a meder oldalára hat. Ezen utóbbi tekintetben azon kérdés merül fel, hogy mily viszonyban van a fenékre gyakorolt corrásio a meder oldalaira gyakorolttal. A fenéken nagyobb a viz ereje, legnagyobb a folyam sodrának vonala alatt függélyesen 6) de az oldalokon kisebb az h=lcos « ; cos 4) Die Donau ihre Strömungen und Ablagerungen. Dr. Jos. R. Bitter v. Lorenz-Liburnau. 5) Petermans Mitth. B. XXXII. 69. 1. e) A Liburnau szerint a folyó legnagyobb sebességvonala, vagyis a sodra 8/ l 0-iiyi mélységben van ; a felszínen ugyanis a levegő, alul a meder feneke gátolja a sebességet, de mivel a fenéken nagyobb a snrlódás, azért a vizfelszinéhez esik közelebb a folvam sodra. Anleitungen zu wissenschaftlichen Beobachtungen auf Reisen u. s. w. Herausgegeben von Dr. G. Neumayer. I. B. 877. 1. Berlin 1888.
