Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 20 — A viz tömege Dráva, Száva, Tisza, Temes felvételével tetemesen gyarapszik, melyekhez később Karas, Nera, Morva, Mlava is járulnak. Dráva és Száva Ortvay szerint csekély mennyiségű hordalékot szállítanak, mig a többiek nagyobb mennyiségben. Ezeknél fogva mondhatjuk, hogy ezen szakasznál az eleven erő tetemesen növekszik és pedig Kozlától nagyobb mértékben, mint előtte. Moldváig a partot közvetlenül díluvialis és alluvialis képletek alkotják; csak Szeudrő, Kosztolács és Rámánál harmadkori mészképletek nyomulnak a meder felé. Jobb oldalon — kivéve Szendrő és Uj-Moldova közti részt — hegyek nyomulnak a folyam felé, mig a balparton mocsaras laposság terül el. Moldován alul kezdődik a V alakú hajlása a Dunának, az u. n. Klisszura. Innen végig egész közel nyomulnak a hegyek a mederhez ugy, hogy több helyen a hegység képezi közvetlen a meder oldalát. Ennek megfelelően a partot a hegységek szilárd kőzetei alkotják, s rendesen mindkét parton ugyanazok. Báziás és Moldova közt a csillámpala, Ó-Moldva és Ljupkova közt felső krétai mészkő, s majd gránit s azután a ljupkovai völgy-medenczében díluvialis képződmények lősz és kavics : innen Drenkováig csillámpala, Drenkován alul Sviniczáig carbon és diaszképletü homokkövek és palák, valamint a mesozói képletek némely krétacsoportbeli mészkövei, jura és triaszi porphir jelentkezik. À szerb parton a legfelsőbb jura és legalsóbb kréta-képlet szaruköves rétegei képeznek meredek falakat. Sviniczától Dubováig középjurai márvány, serpentin és gabro képezik a Duna medrét. Itt-ott alluvialis lerakodások helyezkednek el, mig Dubovánál diluvialis fensik helyezkedik a Duna és kristályos palák közé. Kazánban jurai mészkövek, alább a Vaskapuig neogen-képletek alkotják a folyam medrét. A mederfenék általában a parttal megegyezik. 3 8) Az előadott viszonyoknak megfelelően a Duna O-Moldováig a nagy tömegű vizzel egyezően, minthogy a talaj megengedte, kiszélesítette és mélyítette medrét SzendrŐ és Ráma közt a jobb parton messzebb húzódnak el az emelkedések, nagyobb kiágazás is képződik, úgyszintén Ó-Moldovánál. Általában az eddig terjedő rész az elobbeniektől nem mutat elütő alakulást. Moldovától a szilárd kőzetekkel nehezen birván megküzdeni, a növekedett vízmennyiség daczára megszűkül a meder és csak ott szélesül ki, hol szilárd kőzetek távolabb maradnak ; a nagy viztömeg és sebesség okozta eleven erő, mint a mélyre ható erosio nyilatkozik, minek eredménye a mélyebb meder. Hogy a mélység nem pótolja a szélességet, oka az, hogy a szilárd kőzet igen sok eleveu erőt vesz igénybe. Az árvizterületi viszonyok hasonló jelenséget mutatnak, mint az előző részeknél, hasonló okoknál fogva. A környezetnek a mederalakulásnál tanúsított irányító, passiv befolyása nagyon tanulságosan mutatkozik ezen szakasznál. Duna Belgrádtól keletnek tart Visnica szerb faluig, hol a sarkantyú módra beszögelő Nikins Brdo alacsony hegy éjszakkeletre tereli, a hegyet megkerülve ismét keletnek tart Temes torkáig, mely délre tereli. Grockától keletre irányítják a hegyek, Szeudrőtol jniudkét oldalon lapály határolja, minek következtében érvéuye3 S) Kocli A. Az aldunai szoros és Mehadia vidéke. Ternit. Köz. 1872. 4 k. 36 í.
