Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

— 21 — sül azon szabály, hogy a folyók szorulat után tág térre jutva szétágaznak és itt a meder két ágra válva ezen szakasz legnagyobb szigetét, Osztrovát képezi. Igy követhető a meder Orsováig. Ó-Moldovánál eltávolodnak a hegyek és az UjMoldova sziget képződik. Grebennél az előnyomuló sziklák 400 m.-re szoritják össze a medret, utánna visszavonulván az emelkedések 1400 m.-re szélesül. Legnevezetesebb a Kazán szoros, hol a meder 9'1 km. hosszúságon 150—200 m.-re szorittatik össze, mélysége pedig 18'96—56'68 m. közt váltakozik. A meder ezen hirtelen váltakozásának oka, hogy roppant eleven erő a szilárd kőzetekkel nehezen küzdött is csak szűkebb medret vájhatott, hol pedig lazább kőzetre talált rögtön arányosan szélesítette a medret. Azon kérdés merülhet fel, vájjon évezredeken át folytatott erosio által készült e itt a Duna medre, vagy pedig belső megrázkodás is müködött-e közre. A dolog eldöntése nehéz, mert vannak tények és nézetek mindkét állítás mellett és ellen. A két oldali parti hegyek összetartozása kétségtelen, mert a szemben levő hegyek kőzetei teljesen megegyeznek, sőt még a rétegek csapásiráuya is megegyezik Alibég, Galombócz és Kazánnál. Továbbá a kiemelkedő szigetek s zátonyok Babakai, Stenka, Kozla, Dojke, Izlas, Taehtalia, Greben, Juc megyeznek a parti hegyek kőzetével, s igy a meder is. Alibég és Kazánnál egész meredeken emelkednek a sziklák, sőt Kazánnál az egyoldali szikla kiemelkedésének a másikon megfelelő mélyedést látni, a két oldali mészkő vetődésekkel van tele; a meder mélysége 18—50 m. közt változik, mig előtte és utána a 7 m.-t nem haladja felül. A szoros után következő Dubovai kis medencze világos nyomait mutatja a siilyedésnek 3

9) Ezek a mellett látszanak bizonyítani, hogy belső erő okozta megrázkódtatás előkészité némileg a Duna útját. Mert ha pusztán erosio eredménye volna, akkor a rétegek csekélyebb ellenállást gyakorló csapás irányát, az éjszakkeletit választotta volna lefolyásra és nem a jelenlegit. Az emiitett erő utóh'irnökeiuek vehetnők az itteni földrengéseket, milyenek 1879-ben voltak Moldován, minek folytán Uj-Moldova szigetén hasitások keletkeznek, úgyszintén Alibégnél Babakai szigeten és Golubáczon,

4

0) valamint a legujabbakat is. Ha összevetjük azokat, miket Heim

4

1) a hasadék völgyekre vonatkozólag mond, szintén e nézet látszik valószínűbbnek. Suess szintén hasadéknak mondja a Kazánt

4

2) Supan szerint a Dunának Baziás és Kladova közt áttörő völgye közvetlenül erosio eredménye, melyet azonban tektonikus működés megelőzött.

4

3) Szabó S. hasonlóau nyilatkozik. Ugyancsak Peters is ily nézetet vall. Szerinte a Baziás és Kladova közti szorulat három lényegesen különböző részre különül el: a nyugati rész kimosási mélyedés, valamint a keleti is, mig köztük levő középső rész hasadék völgy.

4

4; Fekete Zsigmond pusztán erosionalis eredménynek mondja.

4

5) 3

9) Akad. Evk. X. „Egy cont. sül. és emelk." 67. Terratud. Köz. 1872 411. 1. 4

0) Verhand. d. k. k. Geolog. Beichsanst, 1879. cir. 326. 1. 4

1) Untersuchungen über den Mechanismus der Gebirgsbildung im Anschluss au die geol. Monographie d. Tődi-Windg.-Grupp. I. B. 312—315. 1. 4

2) Das Antlitz der Erde. 1. B. 210—212. 1. 4

3) Länderkunde von Europa. Kirchhoff I. Theil 2. Half. 209. 1. 4

4) Sitzungsberichte der k. Akad. d. Wiss. Math. Nat. Classe. B. 52. I. Abth. 6—11. 1. 4

5J Századok. 1883. 17. évf. 299. 1.