Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892

— 10 — okának magyarázatánál helyesen szerepel a föld forgásának felvétele, mert kétségtelen, hogy elméletileg helyes és igy mig biztosabb és meggyőzőbb adataink nem lesznek, addig kénytelenek vagyunk annak is tulajdonítani. Az előre bocsájtottak alapján fogjuk tárgyalni a Duna medrének alakulását, a mennyire a tárgy terjedelme és a hely szűke megengedi. Röviden emiitjük a magyar medencze kiürülésével kapcsolatos alakulását a Dunának legrégibb geologiai időben. Azután tárgyaljuk a Duna medrének alakulását az emiitett tényezők befolyása alatt, röviden előre bocsájtván a meder mostani viszonyait. Minthogy a magyarországi Duna egész folyásában nagyon eltérő sajátságokat tüntet fel, melyeket az egyes részeken más és más arányban és hatályossággal müködo tényezők idéztek elo; azért a Dunát a következő szakaszokra osztva fogjuk tárgyalni: 1. Dévény-Pozsonytól Komárom-Uj-Szőnyig, 2. Komárom-Uj-SzonytŐl Budapestig, 3. Budapesttől Száva torkolatáig, és végre 4. Száva torkolatától Adakaleig terjedő szakasz. A negyedkorban az egész nagy és kis magyar medenczét a diluvialis tenger boritotta, melyből csak a magasabb hegycsúcsok, mint szigetek emelkedtek ki. Ekkor a Duna folyararendszere a mostanihoz hasonlitva csak felső folyásában volt meg a bécsi medencze fölött. A Duna, mint Peters mondja, a bécsi medencze keleti határához érvén, az ottani akadályokba ütközve szétterült és egy diluvialis öblöt képezett.'

5) A mint ezen diluvialis teoger kelet-felé való lecsapolódásához mindinkább visszavonult, a Duna is kelet felé mindinkább hosszabb utat tett meg. Előbb a kis magyar medenczéről vonult el a viz, a midőn is már itt több nagy ágra oszlott a Duna. Ezen ágak közül a mostani fo ág kialakulván, a többi elvesztette jelentőségét. Ekkor történhetett a számos sziget, valamint a Csallóköz keletkezése. Ezután folytatódott és befejeződött a nagy magyar medencze kiürülése, a midőn Stefanovic szerint a Duna délkeleti irányban Gödöllő tájékán érte el torkolatát, hol a talaj sok megmunkálása után is felismerhető a régi meder. Es — hasonlóan az elobbeni medenczéhez — több ágra oszlott; előbb keletkezett a nyugati mellékágával a mostani Duna és csak később állt elő a mai szt.-endrei mellék ág. Azonban a lecsapolódás kezdetén nem volt még a Duna mostani mélységébe bevájva, hanem csak fokozatosan mélyült, a mint a felső és alsó folyásának szini különbsége nagyobb lett. Különösen Budapestnél kellett sokat küzdenie, mig jelenlegi medrét megalkotta, mert Promontornál egy sziklapad, melynek nyomai most is meg vannak, akadályozta a durvább hordalék elvitelét, mi által a Duna feltöltötte medrét és csak lassan áshatta bele medrét, midőn a promontori gátat is áttörte. De még az első alluvialis lerakodások idején is sokkal magasabb volt a Duna jelenlegi állásánál. Ercsinél, Zimonynál, Csernavodánál fellépő alluvialis képletekből következtetve, még ekkor is 4—10 m.-rel magasabban folyt a Duna, mint jelenleg. Áttérhetünk már most a Duna medrének jelenlegi alakulásának körülményeire. 1

5) Peters. Die Donau. 252. 1.