Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1892
— 11 — A Duna mederalakulása részletesen. Mielőtt a Duna medrének alakulási viszonyait tárgyalnánk, előre bocsátjuk röviden a Duna mostani viszonyait. 1 0) Dévény és Hainburg közt, egy szorulatnál lép a Duna magyar határába ; Dévénynél 300, Pozsonynál 270 m. a meder szélessége. Pozsonyig megtartja régi irányát, de itt jobbra hajolva általában délkeleti irányban halad egész Vénekig: innen Komáromig keletnek tart. Pozsonyon kevéssel alább kezdődik a szétágazása és tart egesz Komáromig. A Duna ezen szakasza egész hosszának legváltozatotabb. legszétágazóbb része. Három főbb ágat lehet megkülönböztetni: az ÖregDunát, mely első sorban fogja a tárgyalás anyagát képezni, s melynek főbb irányát előbb emiitettük; az Er s ekuj vári-Dunát, mely Pozsonyon alul szakad ki éjszakkeletnek és Komáromnál tér vissza az Öreg-Dunába ; a M o s o n y iDunát, mely Csunynál szakad ki délkeletnek és Gönyőnél tér vissza. Ezeken kivül lehet még 17—20 nagyobb és 30—50 kisebb ágat megkülönböztetni, melyek azonban pontosan nem sorólhatók fel, mert majd az egyik, majd a másik ág iszaposodik el. — Nem kisebb változatosságot mutat a Duna meder alakulata e szakaszon a szigeteket illetőleg. Ezen 125 km. hosszúságú szakaszon 497 sziget szaggatja meg a medrét; ez azonban csak ugy áll, ha az egész szakaszt egy medernek veszsziik számos elágazással, ha pedig az Éjsekujvári ágat, mely 118 km. és a Mosonyi ágat mely 68 km., külön vesszük, akkor a 497 sziget 311 km-nyi folyamterületre vonatkozik. 1 7) Ezen szigetek területe 209938.063 hektárt tesz ki, vagyis az összes szigetek térfogatának 66.355%-ka ezen szakaszra esik. — Az elágazások és szigetek sokaságával szoros kapcsolatban van a meder folytonos kanyargása; átlag minden T7 km.-re egy nagyobb kanyarulat esik, nem tekintve a számos kisebb hálószerű kanyargást. — A meder esése ezen szakaszon 30'05 m.; km.-ként 0-24 m. — A meder szélessége különböző; legkisebb vízállás mellett Pozsonynál 270 m., Komáromnál 520 m. ; közepes szélesség 380 m. — Az árterület igen nagy, a bal oldalon jóval nagyobb, mint a jobbon; az összes árterület 519,412 hektár(5194 km-., 1.203,483 hold.) — 1 S) A partok legkisebb és legnagyobb magasságváltozata a balparton 0-7376—6-1535, közepes magasság a balparton 3.3562 m., a jobbon a 1 6) A leírásnál különösen a köv. munkákat használtam: „Magyarország- árinentesitése" 2 térképpel Bp. 1882. és „Közép-Európa viziutai és Dunafolyam szabályozásának fontosságáról, különös tekintettel a Dévény és Gönyő közti vonalra" több térképpel. Kézirat gyanánt nyomatott. Pozsony. 1880. Lanfranconi Enea ; A hazai folyókon végrehajtott munkálatok megbirálására meghívott külföldi szakértőkből alakult bizottság jelentéseihez mellékelt térképek és tervrajzok. 14. dr. „A Magyar Birodalom Természeti Viszonyainak Leírása". Hunfalvi János. III. k. Pest, 1865. 1 7) Ortvay Tivadar. „Magyarországi dunaszigetek földir. csoportosulása." 25. k. Ertekezé a Magy. T. Akad. ter. tud. osztályából. 1880. X. 1 8) Lanfranconi E. idézett munkájához csatolt II/B. térképe után.
