Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891
98 A játékvágy a rómaiaknál, különösen a császári korszakban, rohamosan tarjedett, mert a császárok maguk is példát adtak erre. J u v en a 1 i s satiráiban élesen gúnyolja azokat, kik játék következtében tönkre jutottak. Nero a koczkajátéknál egy dobásra négyszáz ezer sestertiust tett ki : Quadringenis in punctum sèstertiis aleam lusit (Suet. Nero : 30) : Claudius alig tudta abban hagyni a játékot, oly szenvedélylyel üzé azt, és ha kocsin járt, még akkor is játszott: Aleam studiosissime lusit; de cuius arte librum quoque emisit ; solitus etiam in gestatione ludere, ita essedo alveoque adaptatis ne lusus confunderetur (Suet. Claud 33). A játék utáni szertelen vágyat Augusztus császárnak is nem csekély mértékben szokták szemére vetni. S u e t o n i u s-nál ugyanis (70) egy epigrammra akadunk, mely a Sext. Pompeius ellen Siciliában viselt háborúra céloz : Postquam bis classe victus naves perdidit, Aliquando ut vincat, ludit assidue aleam. Ez epigr. értelme ugyanis ez : miután Octavianus tengeren kétszer legyőzetett és hajóit elvesztette, néha mégis csak nyerni is szeretett volna : azért folyvást kockázott. De ő keveset törődött e szemrehányásokkal, mert mint a játéknál való viselkedése is mutatja, csak időtöltésből játszott. Erről némely levéltöredékeiból is meggyőzödhetünk, melyeket Suetonius megőrzött és Augusztus életében felemiit. Az egyik lévelében ugyanis Aug. igy ir Tiberiushoz : Mi Minerva ünnepét igen kellemesen töltöttük ; naponként játszottunk s játékközben heves jelenetek ismétlődtek. A te testvéred igen hangosan volt*, a játék végén azonban mégis keveset vesztett, mert lassankint, bár elején igen rosszul állottak ügyei, veszteségeit kipótolá. A mi engem illet, én húszezer sestertiust vesztettem ; de pusztán csak azért, mert Szokás szerint, a legnagyobb mértékben bőkezű voltam. Mert ha azt, mivel játékközben adósak maradtak, megköveteltem volna, s ha azt", mit mindenkinek odaajándékoztam, magam számára megtartottam volna, ötven ezer sesterti-' usig nyerhettem volna : Nos, mi Tiberi, Quinquatrus !) satis iucunde egimus ; lusimus enim per omnis dies forumque aleatorium calfecimus. Fráter tuus magnis clamoribus rem gessit ; ad summám tamen perdidit non multum, sed ex magnis detrimentis praeter spem paulatim retractus est. Ego perdidi viginti milia minimum meo nomine, sed cum effuse in lusu liberális fuissem, ut soleo plerumque. Nam si quas manus reuiisi 2) cuique exegissem, aut retinuissem quod cuique donavi, vicissem vei quinquaginta millia. 3) — Mily nagy összegeket lehete veszteni, Iuvenalis (/, 89) e versei is bizonyítják : Minerva ünnepe neveztetik igy, nem talán, inert 5 napig tartott, hanem mivel 5 nappal az Idusok után tartották. A Qvinqnatms majores 19—23 májusban: a Q. minores v. minusculae jul. 13. 2) Mann» fljpivit. is tesz, mint : egy dobás a kockajátékuál. Quas manus remisi. tehát : melyeknek nyereményét elengedtem. 3I Egy másik. Tiberiushoz irt levelében pedig : Inter cenam lusimus geronticos et heri et hodie ; talis enim iactatis, ut quisque canem aut senionem miserat, in singnlos talos singnlos denarios in medium conferebat, quos tullebat universos, qui Yenerem iecerat.
