Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891

84 vetkező sorokat is fehtartotta : antiquae mulieres maiores natu bibebarit loram aut sapam aut defretum, aut passum (aut muriolam) quam murrinam quidem Plautus appellare putatur, tum autem murrrinam loram dicebant in vindemia cum expressissent acinis (szőlőszem) mustum et folliculos in dolium coniecissent. Sapam apellabant, quod de musto ad mediam partém decoxerant ; defretum, si ex duabus partibus ad tertiam redegerant defervefaciendo. Passum nominabant, si in vindemia uvam diutius coctam legerent aemque passi essent in sole aduri. Vino addito loram passi vocare coeperunt. Muriolam nominabant quod ex uvis expressum erat passum et ad folliculos reliquos et vinacea adiciebant sapam. — Eszerint tehát a mustot 2/

3, 1/

2, Vs-iengedték elforrni. Az első fajta volt a Caroenum (Pallad. 11, 8), a második Varró szerint Sapa, a harmadik a defretum v. defrutum. A mézesborok osztályába tartoznak a mulsum

2) és melitites

3) mézzel kevert borok, melyeket a keverés mértéke valamint a must minősége szerint különböztettek meg. A fűszeres boroknak, melyek a mi szeszes italainknak — likőröknek — helyét pótolták, tán ötvennél több fajait is lehet megkülömböztetni. Ezeket különfele növényekből, virágokból vagy illatozó fanemekből párolták le : vagy olajokkal, és másféle bonyolult, mesterséges uton készítettek. Ilyenek voltak pl. a: rosatum

4) rózsabor; a myrti danum

5) a myrtus-bogyó ból készült; a violatum

6), ibolyabor; az absinthites 7) ürmös; a hyssopiies

8) izsópbor. — Továbbá mondja Plin. h. n. XIV, 19 — lit vinum e radice, asparago, cumüa (egy kerti növény), origano (murvapikk) ; apii semine (zeller mag) ; al/rotono (abrut üröm) ; mentastro (menta) ; ruta ; nepeta (csipkepitty) ; serpyllo (demutka, kakukfü) ; marrubio (pemet). E napis item e Scillae (csilla) radice. Mirhával készitett bor volt a murrhina potio, melyről már Plautus emlékszik Pliniusnál (XIV, 15): Lautissima apud priscos vina erant, myrrhae odoré condita, ut apparet in Plauti fabula, quae Persa inscribitur. — A vinum piperatum mézből és borsból készitett bor volt. Végre a gyümölcsborok. Ezek között a legközönségesebben előfordulók voltak, melyek datolyából (palma, palmae pomum), fügéből *) V. ö. Columella XII, 20, 2 és 21, 1: Mustum quam dulcissimi saporis deco. quator ad tertias, et decoctum, sicut supra dixi, defrutum vocatur. 2) Col um. XII, 41: Mulsum optimum sic facito. Mustum lixivium de lacu statim tollito: hoc autem erit, quod distillaverit, antequam nimium calcetur uva. Sed de arbustivo genere, quod sicco die legeris, id facito. Coujicies in urnám musti mellis optimi pondo X, et diligenter permixtum recondes in lagoena, eamque protinus gypsabis iubebisque in tabulato reponi, si plus volueris facere, proportione qua supra mel adjicies, post tricesimum et alterum diem lagoenam aperire oportebit, et in aliud vas mustum eliquatum oblinire, atque in furnum reponere. 3) Plin. XIV, 11: Dulci e genere est et melitides. Distat a mulso, quod fit e musto cum quinque congiis austeri musti, congio mellis et salis cyatho suifervefactis, austerum. 4) Plin. h. n. XIV, 19 : Inter flores ex rosae foliis tusis in linteolo in mustum collatis, cum pondusculo, ut sidat, XL pondere denariornm in sextarios vicenos musti, nec ante très menses vase aperto, — Lamprid. Heliog. 21 : condito piscinas et solia temperavit et r o s a t o atque absentato. 5) Plin. XIV, 19 : Quod . . . silvestris myrti baccis factum est, myrtidanum vocatur. Columella XTI, 38: Vinum myrtiten ad tormina (bélgörcs, kólika) et ad alvi proluviem, et ad imbecillum stomachum sic facito. Duo sunt généra myrti, quorum alterum est nigrum, alterum album. Ezután hosszadalmasan leirja, miként kell elkészíteni. 6) Pallad. 3, 32. 7) Plin. XIV. 19. 8) Plin. XIV, 19.