Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1891
28 Mivel e helyeken testgyakorlás végett igen számosan szoktak összegyülekezni, a fürdők igen szükségesekké váltak. Ezenkívül még az orvosok is sok betegségnél a fürdők használatát szokták elrendelni. Mindazonáltal csak Augustus császár alatt kezdtek oly nagy kiterjedésű és fényes fürdőházakat épiteni, hogy még most is bámulattal tekinthetünk azoknak fennmaradt romjaira. Ez épületek rendkívüli nagysága szolgáltatott okot Ammianus Marcdlinus (élt 360—410) történetirónak ama nj'ilatkozatra, hogy inkább provinciáknak, mint épületeknek nevezze azokat: potiusprovinciarum instar quam ullius aedificii forma. Mely nyilatkozat fölött nem is igen csodálkozhatunk, mer.t az ily fürdőépület (thermae 1) területéhez rengeteg mennyiségű szobák, hosszú csarnokok, ives folyosók tartoztak, melyekben a viaskodók gyakorolták magukat, továbbá forrásvízből képződött tavak, fákkal beültetett sétálóhelyek, vagy csak puszta sétányok, terjedelmes virányok, kertek és erdők. A legtekintélyesebbek közé tartoztak Agrippa fürdői, melyek erős téglából épültek és zománczos müvekkel vagy üvegmázzal voltak ékesítve. Ezután következtek Nero császár fürdői, melyekbe a tenger vizét és a Tiber mellett folyó Albulának kénes vizét vezetteté. Caracalla császár fürdői, melyek kétszáz oszloppal és ezerhatszáz márványülővel voltak ellátva. Végre a többieket mind nagyságra, mind fényre messze túlszárnyaló D i o c 1 e t i a n császár fürdői, melyekből legtöbb rom maradt fenn napjainkig. E fürdő egy római négyzetmérföldnyi területet foglalt el, 3200 fürdőhelylyel birt, számtalan szoborművel volt ékítve, és két könyvtárrá] ellátva, a mennyiben a hires Ulpiusi könyvtár Trajanus fórumáról ide lőn áthelyezve. Ezen tőle elnevezett meleg fürdőket Diocletian emeltette, s mint Baronius ,,Annales ecclesiastici" czimü művének második könyvében mondja, építésére a császár 40000 keresztény katonát használt fel, kiket előbb alávaló módon a katonai szolgálattól elbocsátott: midőn pedig az épület már elkészült, mindnyájokat megölette. E vértanuk között voltak sz. Cziriakus és sz. Sziszinnius is, kik az építésnél a robotolást végezték (angariam v. operám servam praestiterant) és a munkában való résztvevésöket ugy örökítették meg, hogy a téglakészitésénél alakú volt és simára csiszolt. Azon athleta, ki korongját legmeszebbre hajitá. győztes volt ; a hajitás távola mérő rúddal volt megjelelve. A birkózás és ökölharc (l n c t a, 1 u c t a t i o) szabályai nem engedék, hogy a versenyzők testeiket ruhával takarják. Az elsőnél erővel vagy csellel iparkodtak a birkózók ellenfelöket a földre teríteni. A másodiknál az ököllel viaskodók valami keztyúfélét (c a e s t u s) tekertek kezeikre, hogy annál keményebb ütést tehessenek, mi oly túlságos módon szokott történni, hogy az öklözök csak ritkán távozhattak ép tagokkal a küzdő térről, sőt voltak esetek, midőn fél- vagy egészen holtan kellet őket onnan elszállítani. E gyakorlatoknál, különösen a futás=, birkózás- és ökölharcnál testeiket olajjal szokták megkenni, hogy erőteljesebben működhessenek. ') AgrippaTorától a nyilvános nagy fürdőintézetek jelelésére a thermae fogalom kezdett meghonosodni, mely kezdetben csak meleg fürdőket jelentet t, de későbben minden fürdő jelelésére használtatott.
