Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

20 hogy mivel a kisebb NJ / / b 14. ábra. helytelen fölfogás okozza, mely szerint azt képzeljük, vonalak kellőleg meg hosszabitva fent találkoznának, a nagyobbaknak lent kell egymást átmetszeniök s viszont. Sokszor lehet látni, hogy a kis gyermekek párszor sarkuk körül forognak s azután megállnak ; ezt azért teszik, mert a megállás után azt tapasztalják, hogy a ^ környezetben levő tárgyak mintegy megelevenednek s ellenkező irányba mozogni kezdenek. E csalódás oka az, hogy a körmozgás alatt a szem a látott tárgyakat fixirozni igyekszik ; már most, ha a körben mozgás jobb felé tart, a tárgyak balfelé maradnak el ; azért a szemnek is hogy a tárgyakat fixirozhassa, balfelé kell mozognia; a szem ezen mozgása azután még akkor is fog jelentkezni — legalább egy pár pillanatig — midőn a körben mozgás már megszűnt s épen ezért látszanak a környezetben levő tárgyak ellenkező irányban mozogni. / Ezzel rokon jelenség észlelhető azoknál, kik viz- / esést néznek. Tegyük fel, hogy valaki vízesést néz, s legyenek a leomló víztömegek között kiálló szikladarabok, melyek, természetesen, helyzetüket nem változtatják. Huzamosabb nézés után az illető meglepő csalódásnak lesz kitéve; úgy fog ugyanis előtte feltűnni» mintha a nyugvó szikladarabok fölfelé mozognának. E jelenség abban leli magyarázatát, hogy midőn az illető a sziklára néz, látja egyszersmind a szikla mellett leömlő víztömeget, melynek mozgását a szern mintegy akaratlanul kiséri; azért hogy a sziklát ismét jól láthassa, a szemnek visszafelé — tehát fölfelé — kell mozognia; hosszabb nézés után e visszafelé mozgás átvitetik a sziklára, mely épen ez okból úgy tűnik fel, mintha fölfelé mozogna. E két felhozott esetben a mozgást átvitetett oly tárgyakra, melyek nyugalomban vannak. A mozgás ezen átvitele igen gyakori ; így ha gőzhajón utazunk, ha fedélzetről körülnézünk, vagy a vasúti kocsi ablakából a vidékre tekintünk, ugy tűnik fel előttünk, mintha a parton levő fák s cserjék, vagy a vasút mentén levő távíró oszlopok, házak stb. tova mozognának. Sőt a tárgyak e mozgásának észlelése egy ujabb illusióhoz is vezethet azon esetben ha a tárgyak e mozgásából a sokszori tapasztalat folytán a m i m o z g ásunkra következtetünk, holott mi nyugalomban vagyunk. Ez történik akkor, ha egy nyugodtan álló vonat kocsijában ülve, mellettünk egy más vonatot latunk elrobogni ; ilyenkor egészen úgy tűnik fel a dolog előttünk mintha a mi vonatunk haladna s a másik vonat állna nyugodtan. Hegyes vidékeken könnyen megtörténhetik velünk azon érzékcsalódás, mely szerint a hegyi a. patak úgy tünik-"fel előttünk, mintha a nehézkedés törvényét kijátszaná s fölfelé folyna. E jelenség b' magyarázata a következő : Tegyük fel, hogy egy 15. ábra.