Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1888

18 12. ábra) e rajzokat (az ábrában 1, r,) tükrök s, s,) segítségével a megfelelő szembe (L, R,) vetette, minek következtében a gúla tömör képét làttar A stereoskop mai, tökéletes alakja Brewston találmánya; melyhez lia a két külöm­böző kép photographirozás utján szereztetik, a tömör­látás a csalódásig hü leend. Ha üres csonka gúlába nézünk, akkor a balszemben jelentkezni fog «r» kép (13. ábra) a jobb szemben pedig 1; tehát ezen eset épen megfordí­tó ttja az elöbbeni esetnek. Ezen alapszik a pseudoskop, melynél a stereoskop bal­képe jobbra van helyezve, a jobb kép pedig balra; minek következtében a mi a stereos­kopban dombomnak (convex) látszik, az a pseudoskopban homorúnak (concav) tűnik fel ; a pseudoskop tehát a stereoskop alto-relievo- 13. ábra. ját, basso-relievo-ra változtatja át. A reczehártyán jelentkező képek különbözősége annál nagyobb, minél közelebb van hozzánk a megfigyelt tárgy ; ha a tárgy távolodik, e külömbség folyton kisebb lesz; végre igen nagy távolságnál a két kép megegyez; ezen alapon a reczehártyán jelentkező képek kisebb vagy nagyobb fokú külömb­ségének érzetéből a tárgy nagyobb vagy kisebb távolságára helyesen követ­keztethetünk. 4. A távolság megítélésénél egy további tényező: a képek tisztasá­gának érzete, mi látási érzéklet. Minél közelebb van hozzánk a tárgy, képe annál tisztábbnak tűnik fel előttünk ; ha a tárgy távolodik, képe lassankint elhomályosul, s az igen távol eső tárgyak képe mintegy ködbe burkolva jelenik meg. A tárgyak képének ezen, a távolsággal járó elmosódását a festők is alkalmazzák festményeiken a távolság jelzésére oly módon, hogy a nagyobb távolban levő tárgyakat csak mintegy ködszerűen s homályba burkolva áb­rázolják. 5. A látszólagos nagyság változásának érzete. Ha a tárgy szemünktől távolodik, látszólagos nagysága kisebbedik; ha a tárgy közeledik, a látszólagos nagyság gyarapodni fog. A látszólagos nagyság e külörnbözőségének érzete tehát szintén hathatós támogatást fog nyújtani a távolság helyes mérlege­lésénél. A felsorolt öt pontban foglalhatók össze azon érzékletek, a melyek a távolság meghatározásánál a szem által szolgáltatnak; részint mint látás érzékletek, részint mint szemizom érzetek. Azonban, mint már emiitettük, ezen felsorolt tényezők* még egy fontos kiegészítésre szorulnak, mely kiegé­szítést részint a kar-, részint a láb izmok működése által keltett izom ér­zetek szolgáltatják. A kar izomérzetei kisebb távolság meghatározásánál, a ©

Next

/
Oldalképek
Tartalom