Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

6 fogadta el, hanem megálapitotta az u. n. »Harmonie« társaságot, a melyhez hasonlók későbben a vidéken is létesültek ; a belépőknek 100 Louis d'ort kellett fizetni s titoktartás kötelezettsége mellett a delejezés módjába be lőnek avatva. A belépők többnyire laikusok voltak, s e lépésre csak a kiváncsiság vezérelte őket ; ennek következtében a titok a közönség közé is csakhamar kiszivárgott ; boldog, boldogtalan delejezett, s a csalásnak és szédelgésnak tág tere nyilt. A »Harmonie« társaság tagjai között legkiválóbb volt : Chastenet de Puységur marquis, a ki kisérletei közben először észlelte a delejes alvajárást, vagy mint mások nevezik : a delejes éberalvást. Nem sokára — 1784. évi márczius 12-én — jött egy királyi rendelet a párisi orvosi fakultáshoz, hogy nevezzen ki bizottságot a »magnetismus« tanulmányozására. Két bizottság lőn kiküldve ; az egyik orvosokból, a másik tudósokból állott. Mindkét bizottság pálczát tört a »magnetismus« fölött. Jussieu bizottsági tag külön véleményt nyújtott be, a melyben kijelenti, hogy meg van győződve a tünemények valóságáról és azokat az állati hőből igyekszik kimagyarázni. Dr. D'Eslon, Mesmer tanitványa, tiltakozott a határozat ellen. A vita talán tovább elhúzódott' volna, lia a forradalom véget nem vet neki. A forradalom kitörésekor Mesmer elhagyta Francziaországot és Sweizba vonult, hol csendben és magányban »ísatursytemá«-ján dolgozott, Tanitványa Wolfart berlini orvos, közzé tette a művet Berlinben a következő czim alatt : »Mesmerismus, oder System der Wechselwirkungen, Theorie und Anwendung des thierischen Magnetismus als die allgemeine Heilmethode zur Erhaltung des Menschen.« Mesmer meghalt Merseburgban 1815-ben. Mesmer tana a forradalom által Francziaországból kiszorittatván, Németországban talált meleg pártolókra ; ezek közül felemlithetők : b. Reichenbacli, Bicher, Olbers, Böekman, Gmelin, Wolfart stb. ; legnevezetesebb közöttük e téren b. Reichenbacli, ki a delejes tünemények kimagyarázására egy sajátszerű erőt vett fél, a melyet »Od«-nak nevezett. Az od

1) szerinte hasonló a delejességliez ; inponderabilis, két sarkú erő, mely az egész mindenséget betölti, csakhogy más törvények szerint működik, mint a delejesség és villamosság. Minden ember testéből folytonosan ömlik ezen eddig elé ismeretlen erő s többé-kevésbé hat másokra. A kik a behatások iránt kivált fogékonyak, azok a »sensitiv»-ek. A delejes tünemények pedig nem eg}

Tebek, mind az »od« behatásának eredményei. Fő műve : »Der sensitive Mensch und sein Verhalten zum Ode«, Stuttgart 1854. Az angolok közöl, kik a delejes állapotokkal legújabban foglalkoztak, fel bell említenünk : James Braid-et, manchesteri orvost (f 1860. Műve : »Neurypnology : or tlie rationale of nervous sleep „Odisch magnetische Briefe". Stuttgart. 1852. Pag. 198.