Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1885

5 Később csatlakozott hozzája : Dr. D'Eslon, az orvosi fakultas tagja, kinek biztatására 1779-ben egy iratot tett közzé (»Memoire ele M. Mesmer sur la découverte du magn. anim.« Paris), a melyben, bécsi magaviseletének védelmén kivül, systemáját — 27 tételbe foglalva — adja elő. A systema főbb tételei a következők

1) : »Az égi testek és az élőlények között kölcsönös befolyás létezik. Ezen befolyás közvetítője egy igen finom folyadék (fluide), mely mindent áthatol és képes minden mozgást felvenni ; továbbitani és közölni. Ezen működés gépies, de eddig ismeretlen törvényeken alapszik. Ez által jön létre, kölcsönösen az eredmény, mely mint az ár és apály tekinthető. Az anyag és szerves testek tulajdonságai ezen kölcsönös befolyástól függnek. E finom anyag közvetlenül az idegekre hat és az oly tüneményeket hoz létre, a melyek a delejesség tüneményeihez analogok u. m. : a »polaritas^t és az »inclination. Az állati a testnek a tulajdonsága, a melynél fogva az, ezen általános ágens behatása iránt fogékony és a delejhez analog módon nyilatkozik, állati delejességnek nevezhető. Ezen állati delejesség a legnagyobb gyorsasággal áramlik az élő és élettelen testekben ; meglehetős távolságra is kihat (»Actio in distans«) a nélkül, hogy közbe eső testek is volnának. A tükör, mint a fényt, visszaveri ; a hang erősiti. (Azért többször zene mellett végezte a delejezést.) A delejességgel az idegbetegségeket közvetlenül, a többi bajokat pedig közvetve lehet orvosolni« . . . etc. Mesmer ezen tanát, mely a tévedések labyrinthjába vezet, a tudósok hideg megvetéssel fogadták. Csak az volt a hibás részükről, hogy az általa létre hozott tünemények valóságát is kétségbe vonták. Pedig egészen más kérdés, vájjon igazak-e a jelenségek, s helyes-e a rólok adott magyarázat ! Több sikerült delejezés után a közönség Mesmert felkarolta, s a meggyógyult betegek, mint az emberiség legnagyobb jótevőjét, égig magasztalták. A betegek erre még nagyobb számmal jelentkeztek, úgy hogy Mesmer nem volt képes a delejezést külön végezni ; azért készitette az u. n. delejes kádakat (Baquets). A delejes kádak fakádak voltak, telve vas törmelék és üvegpor keverékkel ; ezen keverék közé voltak helyezve egy pontból kiinduló sugárcsomó alakjában a delejezett vizet tartalmazó üvegek, a melyik mindegyikéből egy, vagy több vaspáleza állott ki, a melyeket a betegek kezökben tartottak. A gyógyitandó betegek gyarapodásával Mesmer jövedelme is szaporodott, úgy hogy rövid idő alatt mintegy 400,000 frankot szerzett gyógyításai után. A franczia kormány látván a sikert, a mely a delejes gyógyítást követte, Mesmernek 20,000 franknyi évi járadékot ajánlott fel, lia titkát felfedezi és abban másokat oktat ; de ez az ajánlatot nem *) Kluge: „Versuch einer Darstellung etc. Pag. 52.