Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1879

9 A fény külömböző árnyalatainak hatása az eddigiek nyomán könnyen érthető levén mellőzzük. A fénynyel közeli összeköttetésben van a szin. Eléggé ismeretes a vörös szin izgató, a kék megnyugtató, a fehér örvendeztető, a fekete leverő s a zöld felvidámitó hatása. Innét már a legrégibb korban ezek symbolicus jelentősége. Nézzük most az ember lakó helyét a földet, az ő különféle változataiban és alakulásaiban. Földünk aestheticai méltatásánál különösen a mennyiség, tehát nagyság, az alak és szilárdság jöhet tekintetbe. Kisebb rész, ha szabálytalan, soha sem lehet szép, mert mennyiségé vél igen kisszerű hatást tesz ránk, szabálytalanságával pedig disharmoniát okoz a lélekben s igy nem tetszést szül pl. a rög, a kő. A szervtelen természet kisebb tárgyai között csak ott kezdődik a szép, a hol az egyediség, a hol a szabályosság után való törekvés mutatkozik, mint pl. a jegöcnél, a mely szabályosságot, még pedig mathematicai szabályosságot tüntet fel. Szigorú határoltság, szabályosság, összhang és arány, ezek azon aestheticai kellékek, melyek a szervetlen kisebb részeket széppé teszik, mert megfelelnek észtörvényeinknek. Ha ezekhez még a fény, szinpompa és átlátszóság is járul, ez csak emeli azok aestheticai értékét, mert mindmegannyi rokonszenves elemek az aestheticai érzelmeknél és az élet látszatával ruházzák fel a jegőcöket, habár magokban véve holt anyagok. Ezen ellentét — hogy t: i. holt anyag létökre élettel látszanak birni — teszi az ékköveket mysticussá előttünk ; ez az alapja a régiek sokféle balhiedelméinek, mely nekik sokszor magicus erőt, gyógyitó hatást tulajdonitott. Alaktalan, szétmálló, puha részek, a földről alakotott és megszokott fogalmunknak, mely szilárdságot követel, ellentmondanak, azért kellemetlen hatással vannak ránk. Ha még hozzá veszszük, hogy többnyire az enyészet és pusztulás képzetét is felkeltik bennünk, rútaknak kell őket bélyekeznünk ; ilyen pl. a sár, a törmelék, romhalmaz stb. Az arany ellenben szilárd, nehezen elhomályositható szinnel még hangot is egyesit, tehát szép. A gyémántnak nincs ugyan hangja, de nagyobb a keménysége, sugártörése és szinpompája, azért szépnek mondjuk. Szépségében hiányzik egyik főbb aestheticai elem az élet, azért ragyogása nem szól szivünkhöz — szépsége hideg. A szervetlen természet tárgyai ha szabálytalanok, csak méreteikkel, nagyságukkal gyakorolhatnak aestheticai hatást, s a szerint a mint nagyságuk alakjok és egymáshoz való viszonyuk változik, az általok élőidézett hatás ís külömböző. Ki nem ismeri a messzre sikságnak egyhangúságát s igy unalmasságát ? A sikföldnél hiányzik az, a mit alaknak mondunk ; csak hossza és széle van, de nincs magasra kiemelkedő része, melyen a szem megnyughatnék. Bármerre tekintsünk, mindenütt a végtelenségbe