Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

12 El veled te, | élet átka ! El veled le | a pokolba ! Nyeljen el ki | rút pofádat Erre a szép | földre tolta ! Továbbá ilyen idomúak a „Tűz" (507.) El innét, el a városból (598.) Czakó temetésén (618.) Hejh vannak ma számadások (624.) Szinházban (771.) Egy kritikushoz (777.) melynek néhány sora egy szótaggal rövidebb csupán a költő szeszélye folytán, melyet tehát nem lehet egészen szabatosnak mondani. Ugyanilyen szerkezetűnek kell tekintenünk az „E szobában küzködött (27g.) idomát, melyet különben Petőfi így írt le : E szobában | küzködött az Elet és halál | fölötte, Míg az él e t Őt a szép e t, Öt a kedvest | elvesztette. De látnivaló, hogy a harmadik sort a belső rím kedveért szegte ketté. Ugyanezt az alapfüzért négyszer véve, de nyolc sorrá írva, a következők vallják idomuknak: „A tél halála" (648.) „Jöjj el végre, valahára" (710.) melynek kezdete ez : Jöjj el végre, | valahára Te határzó, | te nagy óra ! Melyben e hon | sorsa fordul Akár rosszra | akár jóra. Folyamodjunk | ahoz, a mi Hozzánk illik | merészséghez, Dobjuk el már j azt a kockát, Ha fekete. | ha fehér lesz ! És ez az úgynevezett „eposzi" sztrófa ; terjedelme, nyugalmasabb menete tulajdonképen elbeszélő müvek idomává teszi, igy alkalmazta pl. Arany János a „Szent I. ász ló" c. legendában ; mégis Petőfinél, mint látjuk, ódai szárnyalású müvek alakjául is van használva ; a miből azonban mégsem következik, hogy inkább ilyen tartalom kifejezésére van hivatva, mert pl. csak a „Jöjj el végre, valahára" is mindenesetre valamivel élénkebb és jellemzőbb idomban jelennék meg, ha (4 + 4 II 4 + 4) helyett (44-41144-3) alapszerkezetü alakban volna írva. Ezzel átvizsgáltuk volna azokat az idomokat, melyek a magában vett négyes ütem szerkezeteiből keletkeznek ; kimutattuk, Petőfi mely költeményei tüntetik föl ezen nemzeti idomokat. Menjünk most át azon idomokra, melyek szabályképző soraiban a négyes ütemet egyéb ütemekkel találjuk társítva. Nézzük először a négyes ütem társulását a háromszótagúval.