Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1874

13 meghatározott tevékenységének, ha célját elérni akarja, meg kell egyeznie ama -viszonyokkal, melyek e lény és ugyanazon rendhez tartozó lények között uralkodnak. Ez áll ismét a természeti erőkről is. Ha pedig ez igy van, ugy szükséges, hogy a törvények, melyek szerint valamely természeti erőnek működnie kell, megegyezzenek a természeti erő lényegével és a természeti renddel ; szükséges továbbá, hogy a törvények, melyek szerint az embernek belső életét rendeznie kell, megegyezzenek a szellemi élet lényegével és az erkölcsi renddel, mert az erkölcsi törvény alanya különbözik a természeti törvény alanyától. — A természeti törvény alanya, melyet t. i. kötelez, részint életnélküli anyag, részint szerves lény, mely ismét vagy növény, vagy állat. Az erre vonatkozó törvényt illetőleg kell, hogy mindig siker kövesse, azaz hogy mindig megtartassák, hogy kényszerűséggel, jobban mondva szükségességgel menjen véghez. A íenemlitett lények közöl egy sem oly természetű, mely megengedné az ellenkezőt t. i. a törvény nem mindenkor való teljesülését. A nemteljesités bizonyos okot tenne fel, mely oknak az illető lényekben kellene lennie, ha t. i. azok nem szükségkép teljesítenék a törvényt. De ez ok nem lehetne más, mint indok, mely ismét megismeréssel járó akaratot tesz föl ; sőt azon esetben is, midőn látszólag nem határozott indokból, hanem csak egyszerű önkénykedésből cselekednék a lény, szükseges lenne ismerete azon törvénynek, melyet nem akar teljesíteni és szabad akarat. Ezen tehetségek azonban a fenemiitett lényeknél hiányzanak. Az állatot ép oly kevéssé vezérli megismerés, indok az eledelek választásában, mint a villamosságot, mely inkább fut végig fémen, mint fán. Az idevonatkozó törvényeknek tehát mindenkor kell teljesedniök, szükségességgel járniok az emiitett lények részéről ; csak igy illenek be a természeti rendbe, melyben minden jelenet állandóan változatlanul történik. — De egészen különböző az erkölcsi törvény. Alanya észszel és akarattal biró lény, személy, az ember. A törvény itt nem teljesül mindig, legalább a nem-teljesités lehetsége fen fog maradni és kell is, hogy fenmaradjon. Az ember lényege szerint arra van hivatva, hogy a törvényt megismerve öntudatosan azaz indokok szerint, szabad akarattal teljesitse azt. Itt nem lehet kizárni a nem-teljesités lehetségét, mert ezt kizárván vagy a törvény nem lesz erkölcsi, vagy az ember nem lesz észszel és szabad akarattal biró lény; — itt tehát szükségesség nem uralkodhatik. — A szükségességet az erkölcsi renddel megegyeztetni nem lehet, mert akkor egyrészről megszűnnék az erkölesi lények rendje lenni, másrészről pedig a két rend között nem lehetne különbséget tenni, mit azonban az elésorolt tapasztalatok nemcsak hogy meg nem engednek, sőt ellenkezőleg határozottan két rendre utalnak. 1.) Mert kényszerűség külbehatás kifolyása, melyet máskép-teheté.5 előz meg; á sEÜkségesség pedig a lény állagában rejlik, melyet nem előz meg késztetés.