Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából

Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából ható. A tanulmány szerint az átültetés - egy-két szándékos motívum­­változtatástól s néhány szerkezeti betoldástól és cserétől eltekintve - híven tolmácsolja az eredetit. Ritkán adódik, hogy a választott kife­jezés nem eléggé pontos vagy világos benne (az összevetés effajta listája a dolgozatban fél oldalra terjed, miközben a tanulmány szerző­je csak néhány kurtított szóalak - aedib, civib, turrib, genub - hasz­nálatát kifogásolja). Verselését tekintve a fordítás megtartja az ere­deti jambikus trimétereit és trochaikus tetramétereit, másutt azon­ban megváltoztatja, egyszerűsíti a metrumot. Számunkra a metrikai eltérés úgyszintén annak a tanújele, hogy a fordító nyelvi és poétikai felkészültsége alapján az eredetit alkotó módon kezelte (a kimutatott kifejezéselhagyást, -betoldást és -kurtítást nyilván a megválasztott metrumképlet kitöltésének kényszerével kell magyaráznunk). Gyalui Zsigmond az 1552-ben10 Keresztelő Jánosról szapphói stró­fákban szerzett „himnusznak" záró részében is szerepelteti a görög mitológia alakjait és a görög antikvitást, itt abból a célból, hogy fölé­jük helyezhesse a megénekeltet. De a költő a görög műveltség, köl­tészet és szónoklattan jelentőségét fejti ki Wernhernek immár máso­dik kiadásban megjelenő De admirandis Hungáriáé aquis hypomne­­mation [Értekezés Magyarország csodálatos vizeiről. Bées, 1551]11 című művéhez írt, Herberstain bárónak, királyi tanácsosnak címzett ajánlásában is. Hasonlóképpen és a humanista alkotásprogram je­gyében használ fel minden lehetőséget a görög filozófia, a görög és a római történelem és irodalmi hagyomány beépítésére a Galeotto­­mű elé írt, Miksának szóló ajánlásban (ebben többek közt megállapít­ja: Galeotto Plutarkhosznak, Valerius Maximusnak és Microbiusnak saját művével azonos tematikájú és célzatú leírásait választotta pél­daképül; újabb kiadását lásd Schwandtner: i. m. 528-532). Az összegező értékelésben (150) Miroslav Okál kiemeli Gyalui Torda tökéletes görög és latin nyelvtudását, a görög - Platón, Héro­dotosz és Plutarkhosz, a szónok Lükurgosz, Homérosz, Theognidész, Euripidész - és a latin szerzők beható ismeretét (Cicero, Valerius Maximus, Macrobius prózáját olvassa, Horatiust, Vergiliust, Ovidiust, Senecát gyakran idézi); latin tudását Melanchton és kortársai is di­csérik. A görög filozófiában való elmélyülésről vall - az előbbiek során idé­zett - két beszéde: Oratio de beatudine és Questio An honesta sint 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom