Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából
Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából ható. A tanulmány szerint az átültetés - egy-két szándékos motívumváltoztatástól s néhány szerkezeti betoldástól és cserétől eltekintve - híven tolmácsolja az eredetit. Ritkán adódik, hogy a választott kifejezés nem eléggé pontos vagy világos benne (az összevetés effajta listája a dolgozatban fél oldalra terjed, miközben a tanulmány szerzője csak néhány kurtított szóalak - aedib, civib, turrib, genub - használatát kifogásolja). Verselését tekintve a fordítás megtartja az eredeti jambikus trimétereit és trochaikus tetramétereit, másutt azonban megváltoztatja, egyszerűsíti a metrumot. Számunkra a metrikai eltérés úgyszintén annak a tanújele, hogy a fordító nyelvi és poétikai felkészültsége alapján az eredetit alkotó módon kezelte (a kimutatott kifejezéselhagyást, -betoldást és -kurtítást nyilván a megválasztott metrumképlet kitöltésének kényszerével kell magyaráznunk). Gyalui Zsigmond az 1552-ben10 Keresztelő Jánosról szapphói strófákban szerzett „himnusznak" záró részében is szerepelteti a görög mitológia alakjait és a görög antikvitást, itt abból a célból, hogy föléjük helyezhesse a megénekeltet. De a költő a görög műveltség, költészet és szónoklattan jelentőségét fejti ki Wernhernek immár második kiadásban megjelenő De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation [Értekezés Magyarország csodálatos vizeiről. Bées, 1551]11 című művéhez írt, Herberstain bárónak, királyi tanácsosnak címzett ajánlásában is. Hasonlóképpen és a humanista alkotásprogram jegyében használ fel minden lehetőséget a görög filozófia, a görög és a római történelem és irodalmi hagyomány beépítésére a Galeottomű elé írt, Miksának szóló ajánlásban (ebben többek közt megállapítja: Galeotto Plutarkhosznak, Valerius Maximusnak és Microbiusnak saját művével azonos tematikájú és célzatú leírásait választotta példaképül; újabb kiadását lásd Schwandtner: i. m. 528-532). Az összegező értékelésben (150) Miroslav Okál kiemeli Gyalui Torda tökéletes görög és latin nyelvtudását, a görög - Platón, Hérodotosz és Plutarkhosz, a szónok Lükurgosz, Homérosz, Theognidész, Euripidész - és a latin szerzők beható ismeretét (Cicero, Valerius Maximus, Macrobius prózáját olvassa, Horatiust, Vergiliust, Ovidiust, Senecát gyakran idézi); latin tudását Melanchton és kortársai is dicsérik. A görög filozófiában való elmélyülésről vall - az előbbiek során idézett - két beszéde: Oratio de beatudine és Questio An honesta sint 44
