Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Gymnasiologia
Gymnasiologia Mint a tehetősebb városi polgároknak, Kriegernek az egykori városfalakon kívül volt kertje. A Krieger-, illetve Csatáry-kert a majdani Kertsor utca közepe tájától a Tarca átellenes partján túlra terjedt. A két részt a múltban lánchíd kötötte össze, amely az 1944-es bombázáskor leszakadt és megsemmisült. A városháza előtt a közelmúltban felállított védőangyal-szobor talapzatába vésett névsorból Krieger neve hiányzik, ott olvashatjuk azonban unokájának, a város érdemes orvosának a nevét (August Csatáry, 1859-1922). Az eperjesi evangélikus temető sírfeliratait Gömöry János gyűjtötte össze (Új Világ, XV, 1933, 44, 1 [október 29.]). Rombauerét, azaz a festő sírját már nem találta, de megörökítette a Pétervárról vele jött feleségének és 18 éves korában elhalt egyetlen leánya sírkőfeliratát (Jungfrau Mathilde Regina Rombauer, ihres Vaters einziges Kind und letzte Hoffnung auf Erden, geb. den 10. März 1829, Gest. d. 19. Febr 1848). A régi sírkövek gyérülnek; ma még megvan Vandrák András, Hazslinszky, Flórián Jakab, Herfurth, Húsz Ármin, Frenyó Lajos, Fábry Viktor, Walentínyi Samu, Szutórisz Frigyes, Flórián Károly, Raffay jogakadémiai tanár, a hírneves Csupka András, Munyay síroszlopa, sírköve, -helye. Schöpflin Gézáét nem találjuk... Itt vannak eltemetve Borsody István szülei (apja Károly 1903-tól 1920-ig a főgimnázium történelem-földrajz szakos tanára volt). Ónodi Olivéréi, s a gimnáziumi, tanítóképzői, teológiai és jogakadémiai tanárok közül is még többen. A könyvtáradományozó Binder Károlyé a temetőrendezések áldozatául esett (csak atyja síroszlopa magasodik még Munyayéval szemközt), nővérének Rombauer festette leánykori portréját a Sárosi Galéria őrzi. Duka Róbert huszárezredes, a Széchenyi-kör igazgatóválasztmányi és a Kollégium választmányi tagjának sírkövét 1998-ban ásták ki, miáltal a nagy múltú történelmi családnak a neve a sírkertből letűnt. S a történelmi légkört őrzik a nemesi sírboltok. Gömöry János közlésében a temetőrészleg műemlékjellegűvé nyilvánítását szorgalmazta. E jelleg napjainkig már nagymértékben megbontódott, mint a Kollégium hagyományai mentésének a feladata hárul ránk. 15. A régió földrajzi neveinek, megnevezéseinek, dűlőneveinek vizsgálata rendkívül tanulságos a város közelében fekvő Gyülvésztől (Gyűvész - Gulwas; a szlovákban 1945-től az utóbbinak, amely eredetileg az írott alak, fonetikai „fordítása" használatos - Dulová Ves; a magyar alak ’gyűlést’, 'gyülekezetét' s ’gyűlvészt’ mint újonnan telepített falut jelent a régiségben) a Héthárson (Siebenlinden; Lipany ~ Lipjany) túli Décsőig (Gyécső; Dzačov - Ďačov, Dačov). Az átvevő nyelvben a név motiválatlan 30