Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Könyvekről toldalékkal
Könyvekről toldalékkal Sárosbogdányban gazdálkodott - „Maradandó versei Bogdányban gyökereznek” (Mihályi Ödön: Felszökő föld [Mihályi Ödön hagyatéka]. Pantheon, Budapest, 1930; Ignotus, Lesznai Anna és Márai előszavával; korábbi köteteiből és hagyatékából Márai állította össze; a megállapítás Lesznai Annáé, i. h. 10). Ott „paraszt”, onnan szól az „Üzenet", ott figyel „Ander” szavára, s a háttéri hegyvonulatra - „Talpad alá langyos délutánok esőt permeteznek, Néhol / felnőtt egy domhát, / Sárosi táj ez.” (János). Mind a négy felföldi és keleti költő „találkozik” a Kassai Napló Vasárnapjában, a Nyugatban, Mihályi és Sebesi a Tettben is. (A Pallas Kiadónál megjelenő Irodalmi Szemle [1933-1937] feltáratlan.) Az Új Világ a mai olvasónak egy társadalom- és kultúrtörténeti szakaszt elevenít fel (a visszaemlékező olvasónak élményszerűen). Anyagának sem átfogó, sem részletesebb osztályozásába nem bocsátkoztunk. Nem mellőzhetjük azonban a fentebb vázoltak folytatásaként az előadó-művészet s ezen belül a színielőadások körét. A világháború utáni kulturális élet megindulásakor a külföldi együttesek és művészek vendégszereplése hathatós, Törzs Jenő társulata már 1922. július 18-án és 19-én játszik a városban, s a Jüdisches Nationaltheater egy hónappal korábban (IV, 1922, 25, 3); később és ismételten a világhírű Tomasevszkij-féle zsargonszínház (1930). Fehér Artúr szavalóművész az Olympia moziban 1923. december 5-én, a városi színházban 1930. március 31-én, az izraeli hitközség kultúrtermében 1933. január 31-én, az ősi Kollégium dísztermében 1937. május 8-án szólaltatja meg a magyar líra nagyjait Petőfitől Adyig és a Nyugatig, Gellért Oszkárt is. Programjába már az első alkalommal Krčméry verseinek magyar fordítását foglalva be, s Budapesten a fiatal német és szlovák lírát tolmácsolta. A Nyugat képviseletében Móricz, Karinthy és Ascher találkoznak Eperjes közönségével a városi színházban (1930); ugyanott önálló előadóesttel lép fel Karinthy (XI, 1929, 18, 2) és Ascher Oszkár (1930. március 31-én). Hubay Jenő 1924. január 9-én, tanítványa Zathureczky Ede április 1-jén hangversenyeztek. Bartók Béla kétszer jött el, másodszor 1930. január 22-én, amikor Beethoven, Chopin, Kodály Zoltán és saját szerzeményeit játszotta a Vigadóban. A külföldön élő eperjesi származású művészek, zeneművészek és operaénekesnők a világot jelentő deszkákról hazalátogatva teszik 173
