Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Könyvekről toldalékkal
Könyvekről toldalékkal vendégszereplésükkel színesebbé a város művészi életét. A New York-i dr. Herz Ottó zongoraművész és Zathureczky hangversenye 1930. január 2-án hangzott el. A képzőművészet pedig „kimeríthetetlen", s egyáltalán nem „lapszéli”, hogy a Berlinben, New Yorkban alkotó grafikusművész, Berger Oszkár is a város szülöttje; az amerikai köztársasági elnökökről készült karikatúrái világszerte ismertek. Amikor a magyar nemzetiségűek aránya lecsökkent, a magyarországi színtársulatok nem léphettek fel többé. Az előadások megszervezése ezáltal teljességében a műkedvelőkre hárult. S az Evangélikus Diakonissza Nőegylet és Ifjúsági Csoportja, a Társadalmi Egylet, az Izraelita (Jótékony) Nőegylet és más egyesületek egyre sikeresebben oldották meg a feladatot. Egyedülálló jelenség, hogy a magyar cserkészek közreműködésével a kollégium dísztermében franciául vitetik színre Molière Az úrhatnám polgár (Le bourgeois gentilhomme) című vígjátéka 1923. január 20-án (egyik felvonása; Új Világ, V, 1923, 3, 3 [január 14.]; 5, 3 [január 28.]). Az Evangélikus Nőegylet A Gyurkovics-lányokkal kezdi az évadot a Rózsa utcai iskola nagytermében (1924. január 26., 27., 28.), s a városi színházban zsúfolt ház előtt mutatja be a Postáskisasszonyt (1929. január 11., 12., 13., 14.). Az Új Világ színikritikái pedig most már ünneplők: A magyar műkedvelés hőskora’’ Ilyet még nem láttunk az eperjesi színpadon (XI, 1929, 4, 1-2 [január 20.]). A Társadalmi Egylet rendezvényei közül a Kiskirály (1924. április 22., 23., 24., 26.) részesül elismerésben (VI, 1924, 18, 1 [április 27.]). Az Izraelita Nőegylet Gárdonyi háromfelvonásos vígjátékát - Ida regénye - a városi színházban adta elő kiváló szereposztásban és nagy sikerrel (1929. december 23., 24., 25.), s fellépései folytatódnak. A felújított Sárosi Jótékony Nőegylet a Fruskával sziporkáztat a színházépületben (1931. január 3., 4., 5.), s a kritikus az „őstehetség” Ásgúthy Erzsébet játékától van leginkább elragadtatva (XIII, 1931, 2, 2). Színre kerül táblás ház előtt Mikszáth-Harsányi háromfelvonásosa (Új Világ, VI, 1924, 28, 1), A vén gazember, s Liptay A kölyök című egyfelvonásosával bizonyít újból az Izraeli Nőegylet (Új Világ, XV, 1933, 1, 4; 1933, 2, 2). A színielőadásokkal kapcsolatban a ladiveri intersceniumok továbbélő hagyományát kell látnunk abban, hogy a magyar előadással 174
