Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Gymnasiologia
Gymnasiologia Gömöry János a Kollégium előzményeként, elődjeként fogja fel. A városi iskola és az 1667-ben alapított Kollégium között azonban jogfolytonosság nem áll fenn, sőt az iskola megszüntetése a Kollégium megnyitásának egyik feltételeként szabódott ki. A hagyomány szempontjából viszont a folytonosság tény, ahogy ezt a külföldi egyetemeken végzett humanista műveltségű tanároknak, mint amilyen Wernher György elégiaköltő és a De admirandis Hungáriáé aquis... szerzője, később sárosi várkapitány, valamint a szepesi királyi kamara igazgatója, veje, a Krakkót és Wittenberget, Leuvent, Bázelt és Padovát megjárt Gyalui Torda Zsigmond, e korszak egyik legjelentősebb hazai írástudója,11 Bocatius János császári és babérkoszorús költő12 vagy a városi iskolát hétéves líceummá fejlesztő rektora, Bayer János és társa, Czabán Izsák működése tanúsítja. Kettejüket tekintjük már ebben a szakaszban az úgynevezett „eperjesi filozófiai iskola” alapítóinak. Joannes Bayer wittenbergi teológiai és filozófiai tanulmányai befejezése után az egyetem filozófiai fakultásának oktatójaként ismerkedik meg a tanulmányait ott végző Czabán Izsákkal. Bayer 1659-ben elfogadta szülővárosa meghívását a városi iskolára, s amikor rektor lett (1662), része volt abban, hogy a konrektori tisztséget Czabánra bízzák. A szlovák származású Izak Caban (Czabán, Czabány, Zaban, Isaacus Zabanius) legjelentősebb műve, az Existencia atomorum Wittenbergben jelent meg 1667-ben, ő maga a Kollégiumnak is tanára maradt. A Bacont és Comeniust követő Bayerral és az atomok reális, fizikai létének tételét hirdető Czabánnal kapcsolatban Gömöry kiemeli, hogy ,,^a két kiváló tudósnak a maga idejében nálunk páratlanul álló állásfoglalása olyan tudományos kérdésekben, amelyek külföldön is még teljesen újszerűek voltak - bizonyítja a Kollégium szabad szellemét” (i. m. 25). Épp ily nemű jellegével e filozófiai iskola a történelmi Magyarországon a szó legszorosabb értelmében páratlan.13 A Kollégium alapítása évében a város főbírája Weber János. Egy főiskolai jellegű intézmény létrehozását, amit Bayer vetett fel, pártolta, és az alapításhoz kétszáz forinttal járult hozzá. Alakját Gömöry az első és a második változatban egyformán, jellegzetesen „belletrizáló” előadásban jeleníti meg. Weber két ízben volt a város főbírája, orvos és Felső-Magyarország örökös gyógyszerésze. Bécsben nősül, s elveszi a puritánok elől Rudolf császár prágai udvarában menekült angol főúri családból származó Elisabetha Johanna Westonia humanista 16
