Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Gymnasiologia
Gym n. .őnő leányát (akit Gömöri Felicitásznak nevez, de a név elvét h. 29).14 Legjelentősebb műve, az Amuletum németül, magyarul szlovákul (illetve a cseh biblia nyelvén) jelent meg; orvosi mű, ame a pestis elleni védekezést i'rja le. Weber Wesselényi nádor és Széchy Mária orvosa és bizalmasa. Egyéniségüket, a szereplők jellemét a szerző stílusához híven, utánozhatatlan módon ecseteli - „Az öregedő szépasszony porladozó egészségét és bizony már hervadó bájait a híres városbíró reparálgatja" (i. h. 29). A városbíró így belebonyolódott az összeesküvésbe, s az udvarnál a hűtlenség vádja alól csak nehezen tisztázta magát. Evégett tért át katolikus hitre is, de amikor 1682-ben Thököly kurucai elfoglalták Eperjest, visszatért korábbi hitéhez; 1684-ben halt meg, két fia Caraffa vérpadjára jutott, nevüket - Dániel, Frigyes - a Kollégium északnyugati falszögletébe mélyített emlékmű táblája örökítette meg (Markupp Béla alkotása; itt imádkozta el a megbékélés jegyében a Miatyánkot II. János Pál pápa 1995. július 2-án). Weber Jánosnak Frigyes fia által Kossuth édesanyja - Gömöry szerint is - egyenes ivadéka (i. h. 60). Eszerint Kossuthot rokoni szálak is fűzik a város történetéhez. * * * A kezdetek kezdetén, tudjuk, a monda szerint Vak Béla epret tapintva ki a majdani város helyén adja meg nevét. A magyar név az okiratokban a legrégibb, s a németek is átveszik, a „Theutonici de Epuryes”, akiknek határfoglalásait a bártfai ciszterciták rovására IV. Béla király 1247-ben leiratban korlátoztatja. A Tompa regéjéből (Eperjes) verses formában ismert történet és névadás azonban nyilván nem ilyen egyenes vonalú. Bár a régióban az Árpád-korabeli földrajzi nevek jelentős része kizárólagosan magyar, mint például Ardó (erdővédek falva), Nyárs, Kende, Somos; a város határában levő ásványvízforrás neve magyarul-szlovákul mindmáig egyaránt Borkút, s a várnak, majd az aljában keletkező községnek (később szabad királyi városnak s a megye központjának), valamint a kialakuló megyének a szlovák jelölése zárványként őrzi az ómagyar formát (Saris), megjegyezhetjük, a magyar városnév nem bizonyítottan elsődleges.15 Magának a városnak az alapítását Gömöry János is a tengerár miatt németalföldi otthonukat elhagyni kénytelen flamandoknak tulajdonítja, 17
