Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Könyvekről toldalékkal

Könyvekről toldalékkal

A felsoroltakhoz Peter Kónya - Dezider Landa: Stručné dejiny prešovských židov (Az eperjesi zsidóság rövid története). PVT a. s., Bratislava divízia Prešov pre ŽNO Prešov, Prešov, 1995, 120 p.) című munkája a vészkorszakot tárgyaló fejezetével (45-56) és a koncentrációs táborokat megjárt társszerzőnek (az eperjesi zsidó hitközség elnöke, a zsidó hitközségek országos szövetségének alelnöke volt) a visszaemlékezésével kapcsolódik. D. Landa az első, a zsidó fiatalokat deportáló transzportok egyikével (1942. április 2.) először a lublini, majd a következő évekre az auschwitzi, a háború vége felé pedig a mathauseni KZ-lágerbe került, fogságának utolsó színhelye Ebensee és Antrauensee volt. (De nem maradt ki a folytatásból sem, koholt vád alapján elítélve 1951-től négy évet lllaván és a jáchymovi munkatáborban töltött.)

A kötet tökéletesen szerkesztett; áttekinti a zsidóság történetét az Árpád-házi királyok korától kezdve napjainkig, dokumentum- és képanyaga, valamint a hivatkozott irodalom a tárgyaltakat célszerűen egészíti ki. A történész módszertani állásfoglalása, miszerint „Eperjes históriája az újkorban nagymértékben esik egybe zsidóságának történetével. Kölcsönösségükben pedig azt kell meglátnunk, ahogy a város magas szintű gazdasági és kulturális fejlettsége a zsidó lakosság fejlődésére nézve is kedvező körülményeket teremtett. A zsidóság létszáma olykor a város lakóinak 20%-át is meghaladta, intézményeinek és kulturáltságának, vallási és közéleti tevékenységének a hatása a régi Eperjes képének el nem vitatható részévé vált” (67). A történeti folyamat „a falakon kívül” (3-13), a zsidóság térnyerése II. József uralkodásával a falakon belül, a 19. század első harmadával kezdődő liberalizálódás, a szabadságharc hatása és a virágzás korszaka a kiegyezés óta (31-43) ugyancsak általánosabb, de a keleti régiónak megvannak a sajátságai, bizonyos különállása a nyugati területekkel szemben kitűnik már abban is, hogy a bevándorlás Galíciából történik.

A galíciai Tarnopolban született 1760 körül Holländer Márk. Mint kereskedő jelentős vagyont gyűjtött össze, amelynek egy részét az udvarnak ajándékozta, miáltal kellő befolyásra tett szert. Az eperjesi városi tanács és főképpen a kereskedőcéh ugyan akadályozni próbálta megtelepedését a városban, ő azonban 1789-ben házat vásárolt a Fő utcán, és vászonkereskedést nyitott. A magisztrátus látva, hogy si162